Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton felhatalmazást kért a parlament felsőházától, hogy katonai erőt alkalmazhasson Ukrajna területén - közölte a Kreml. A felsőház ezt követően haladéktalanul - közép-európai idő szerint fél négy körül - meg is kezdte rendkívüli ülését, majd nem sokkal később egyhangúlag megszavazta a katonai erő alkalmazását, Ukrajna egész területére.

Putyin azt követően fordult a Szövetségi Tanácshoz, hogy az alsó házban, a Dumában egyeztetések kezdődtek arról, Oroszország miként járulhat hozzá a jelentős részt oroszok által lakott kelet-és és dél-ukrajnai területek "stabilitásának helyreállításához". Putyin ezzel a lépéssel hivatalossá tenné azokat a katonai manővereket, amelyek a híradások szerint péntek óta zajlanak az Ukrajnához tartozó, de orosz többségű Krím-félszigeten.

Az ukrán védelmi miniszter szerint Oroszország - a Krímben állomásozó Fekete Tengeri Flotta egységein felül - máris hatezer főnyi katonaságot dobott át a félszigetre. Szemtanúk számos helyen láttak olyan katonákat, akik nem viseltek nemzeti jelzéseket, de valószínűleg az orosz fegyveres erőkhöz tartoznak. A legfrisebb hírek szerint 300 fegyveres megpróbált elfoglalni egy partvédelmi állást, míg egy másik osztag egy ukrán rakétás egység támaszpontja ellen hajtott végre támadást.

Putyin egyebek között az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetre, az ott élő orosz állampolgárok életét érő fenyegetésre hivatkozott, amikor az orosz alkotmány 102. cikkelyét említette a fegyveres beavatkozás alapjául - tájékoztatott az elnöki hivatal sajtószolgálata. Előzőleg az orosz Szövetségi Tanács (a felsőház) azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy "mindenre kiterjedő intézkedéseket" foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében.

Csütörtökön a Krími Autonóm Köztársaságban oroszbarát fegyveresek elfoglalták a regionális parlamentet, amely Szerhij Akszjenovot nevezte ki miniszterelnöknek. Akszjenovot - akit Kijevben nem tekintenek legitim vezetőnek - hivatalosan is orosz segítséget kért "a félsziget békéjének megőrzéséhez", és március 30-re előrehozta a májusra terezett népszavazást a régió státuszáról. A kijevi kormány azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyveres konfliktust akar kiprovokálni.

A referendum összefüggésben lehet azzal a törvényjavaslattal, amelyet az Igazságos Oroszország nevű párt nyújtott be. Ennek értelmében egyszerűsítenék az új területek Oroszországhoz való csatlakozásának procedúráját. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint Moszkva csak olyan térségeket fogadhat be a föderációba, amelyek csatlakozását jóváhagyja az az ország is, amelyhez az elszakadni kívánó terület tartozik. A jövőben viszont elég lenne egy olyan népszavazás is, amelyen az adott területen élők többsége igent mond az országváltásra.

2008-ban, amikor Moszkva beleavatkozott a grúziai válságba Abházia és Dél-Oszétia oldalán, arra hivatkozva hagyta jóvá a támadást, hogy a Grúziától elszakadni akaró Abháziában és Dél-Oszétiában veszélybe került az orosz állampolgárok élete. Ukrajnában - ahol az utóbbi években több hullámban is osztogattak orosz útleveleket - az utóbbi hetekben ismét jelentősen megugrott az orosz állampolgárságot kérelmező személyek száma. Egy másik moszkvai törvénymódosítási indítvány szerint egyszerűsítenék az ukrajnai polgárok számára az orosz állampolgárság felvételét: az útlevél egadásához elég lenne bizonyítani az orosz nyelv ismeretét.

A külvilág egyre élesebben ítéli el Moszkva politikáját. Barack Obama amerikai elnök szerint Oroszország súlyos hibát követ el, hakatonai erővel beavatkozik az ukrajnai válságba. A hivatalos Kijev egyelőre visszafogottan reagál, s az új ukrán vezetők hangsúlyozzák, nem tesznek olyan lépéseket, amelyekkel tovább mélyítenék a krízist. Putyin kezdeményezése után Carl Bildt svéd külügyminiszter a Twitteren azt írta: "Az orosz katonai beavatkozás Uktajnában egyértelműen ellentzétes a nemzetközi joggal és az európai biztonság alapvetéseivel."