A csingming, a sírlesöprés ünnepe, amikor benépesülnek és a virágoktól színessé válnak a temetők, az emberek "ajándékot", áldozatot visznek az elhunytak nyughelyéhez. Ételt, gyümölcsöket, de akár cigarettát is. Papírból készült lakást, autót, elektronikai cikkeket - például táblagépeket, telefonokat - mintázó maketteket, erre a célra gyártott "pénzt" égetnek, füstülőket gyújtanak és meghajolva tisztelegnek a síroknál az urnatemetőben. A csingming, amely egyben a tavasz hozta reménységnek is a napja, rendszerint az április 4-6. közötti napokra esik, 2008 óta pedig munkaszüneti nap.

A kínai állami televízióban szombaton arról sugároztak riportot, hogy a temetések mennyire drágák; mint fogalmaztak, egyre többen vannak, akik "nem engedhetik meg maguknak, hogy meghaljanak". Egy észak-kínai temetkezési vállalkozó ugyanakkor az összeállításban azt állította, náluk háromféle tarifa is van 3 ezer jüantól (110 ezer forinttól) 10 ezerig (360 ezer forintig), miközben az is kiderült, hogy egy "zöld temetés", vagyis a gyorsan lebomló urna kis területen történő elföldelése helyenként 7000 jüanba (251 ezer forintba) kerül, s a tehetősebbek 25 ezret (898 ezer forintot) is kifizetnek érte.

A világ legnépesebb országában halnak meg a legtöbben évente. 2012-es adat szerint számuk meghaladta a 9,7 milliót, becslések szerint 2017-re elérheti a 10,4 milliót.

A temetés tehát hatalmas piaccá vált Kínában, s miközben az állam igyekszik kedvezményekkel az úgynevezett alternatív temetésekre ösztönözni a családokat, a temetők és a szolgáltatásokat nyújtók is igyekeznek a versenyben előnyös pozíciókat szerezni. A napokban például Kanton városban a helyi krematórium nyílt napot tartott, hogy a hamvasztásos temetés gondolatát jobban elfogadtassa az emberekkel. Az érdeklődők a helyi ravatalozót is megtekinthették, amely az országban a legnagyobb: évente 30 ezer búcsúztatás helyszíne.

Sajtójelentések szerint néhány kínai nagyvárosban a temetkezési helyek ára négyzetméterenként már meghaladja a prémiumkategóriás lakásokét, Pekingben elérheti a 75 ezer jüant (2,7 millió forintot) is.

A kínai hagyományok szerint az elhunyt békéje akkor biztosított, ha teste a föld alatt nyugszik. Vidéken még ma is a falu fengsuj mestere mondja meg, hova kell temetni a halottat, függetlenül attól, hogy az termőföld-e, vagy, hogy a terület kinek a tulajdonában van.

Kínában évtizedek óta tart a "temetkezési reform", amelynek alapvető oka, hogy míg Kína adja a világ népességének 22 százalékát, a megművelhető földterületeknek mindössze 7 százalékával rendelkezik. A temetkezés reformját még Mao Ce-tung néhai elnök indította el 1956-ban, amikor javasolta, hogy országosan térjenek át a hamvasztásos temetésre.

A kínai főváros polgárai számára 1994-től megnyílt a lehetőség arra is, hogy hamvaikat a tengerbe szórassák, 2008-ban pedig meghirdették az ingyenes temetést azok számára, akik, vagy akiknek a hozzátartozói ezt a módot választják. A siker azonban egyelőre finom szólva is kétséges.