„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Négy hét múlva, a május 25-i európai parlamenti (EP-) választáson a voksolásra jogosult több mint 8 millió választópolgár valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, illetve 98 külképviseleten személyesen szavazhat.
Az EP magyar tagjainak választását március 8-án írta ki Áder János köztársasági elnök.
Az EP tagjainak választásán az a mintegy nyolcmillió magyar állampolgár vehet részt, akinek Magyarországon lakóhelye van. Vagyis az országgyűlési választással ellentétben nem voksolhatnak a magyarországi pártlistákra azok a határon túl élő magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Akiknek azonban közülük uniós tagállamban van a lakhelyük, az ottani EP-listákra voksolhatnak.
Négy héttel a szavazás előtt több mint 1600-an jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben 3841-en szerepeltek, ebből 3373-an el is mentek szavazni.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással zajlik. A szavazólapon a következő sorrendben szerepelnek a listák: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz-KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt-PM, Demokratikus Koalíció.
A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyekével; a májusi választáson 21 képviselői helyre küldhet képviselőt Magyarország.
