A különítmény elsődleges feladata, hogy tanácsadói támogatást nyújtson a helyi hatóságoknak a túszok kiszabadítását célzó műveletekhez, beleértve a hírszerzési lehetőségeket és a túszejtőkkel esetleg folytatandó tárgyalásokat is.

Közvetlenül végrehajtandó katonai feladatokra az amerikai segítők nem készülnek, és az Egyesült Államok semmilyen jellegű katonai beavatkozást nem fontolgat a diáklányok elrablásáért felelős Boko Haram iszlamista szervezet ellen - szögezték le a washingtoni nyilatkozatok.

A Nigéria északi részén 2009 óta szeparatista lázadást folytató szervezet tagjai a múlt hónapban ejtettek túszul több mint 230 diáklányt Borno államban. Abubakar Sekau, a szervezet vezetője a héten azt közölte: foglyaikat rabszolgaként fogják kezelni, vagyis eladják és házasságra kényszerítik őket.

Nigéria több nyugati országtól kap segítséget a túszok kiszabadítására tett erőfeszítéseihez. Barack Obama amerikai elnök személyesen is elítélte a "felháborító cselekedetet", és már ő is jelezte, hogy Washington szakértőket küld az afrikai országba. Nigéria számíthat Nagy-Britannia, Kanada és Kína támogatására is. Szerdán Francois Hollande francia elnök is közölte, hogy országa minden segítséget megad a túszok kereséséhez, és órákon belül "biztonsági ügynököket" indít Nigériába.