Glenn Greenwald, aki a Snowden-ügy kirobbantásában még a Guardian újságírójaként vett részt, idén februárban saját lapot indított The Intercept címmel, amelynek cikkeiben tovább foglalkozott mind az NSA-val, mind az amerikai kormány titkos adatgyűjtési stratégiáival. A lap az elmúlt egy hónapban az Obama-kormányzat alatt megsokszorozódott méretű terrorista-adatbázisokkal foglalkozott, legújabb cikkében pedig arról ír, hogy a terrorizmus gyanúja miatt nyilvántartott emberek közel felének semmi köze nem volt sohasem egyetlen terroristacsoporthoz sem, vagyis gyakorlatilag ártatlanul kerültek fel az egyébként titkos listákra.

A cikk szerint az amerikai Nemzeti Terrorelhárítási Központ (National Counterterrorism Center, NCTC) tartja fenn és kezeli a terrorgyanús emberek listáját tartalmazó adatbázisokat, amelyekhez elsősorban a hírszerzés különböző intézményei, valamint a nyomozó hatóságok férhetnek hozzá: a CIA, az FBI, vagy a rendőrségek.

Adatbázisból a cikk alapján több is van: az egyiken, a Terroristákat Kiszűrő Adatbázisban (Terrorist Screening Database, TSD) 2013-ban mintegy 680 ezer név szerepel, a cikk szerint viszont közülük 280 ezer embernek semmilyen ismert kapcsolata nincsen terrorista-szervezetekkel. A terroristagyanús személyek közül a listán a legtöbben, 73 ezren az iraki al-Kaidával állnak kapcsolatban, közel 63 ezren a tálibokkal, valamivel több, mint 50 ezren pedig a hagyományos Al-Kaidával - a lista szerint ezek a legnagyobb terroristacsoportok, a legtöbben azonban mégis azok vannak a listán, akiknek ezek egyikéhez sincs közük.

A TSD adatbázis mellett viszont létezik egy még hosszabb lista is, amely 2013 nyarán a The Intercept által megszerzett titkos dokumentumok szerint átlépte a milliós határt - ezt a Terrorist Identities Datamart Environment (TIDE) névre hallgató adatbázist a Terrorista Személyek Igazgatósága (Directorate os Terrorist Identities, DTI) kezeli, és még kevesebb indokkal lehet felkerülni rá, mint a TSD-re.

A lap kitér arra is, hogy az úgynevezett "no fly list"-en, vagyis azon a listán, amelyen azok szerepelnek, akik nem léphetnek be az Egyesült Államokba, vagy nem hagyhatják el azt, az Obama-kormány alatt annyian kerültek fel, mint még soha eddig: a szeptember 11-e után George W. Bush alatt 2006-ban 44 ezren szerepeltek ebben az adatbázisban, miután azonban a CBS hírtelevízió kiszivárogtatta, hogy még Evo Morales bolíviai elnök is rajta van, a kormányzat szép lassan csökkenteni kezdte a kitiltott emberek számát, 2009-re mindössze 4 ezren maradtak. Ehhez képest a The Intercepthez eljutott anyagok szerint Obama alatt 47 ezerre emelkedett megint a no fly listen szereplők száma, a hatóságok pedig gyakorlatilag folyamatosan gyártják a terroristaaktákat.

Az a gyanús, ami nem gyanús

A fő gond valószínűleg az, hogy tavaly márciusban lazítottak azokon a kritériumokon, amelyek alapján terroristagyanúsnak lehet minősíteni valakit az Egyesült Államokban. Idén júliusban szintén a The Intercept hozta nyilvánosságra azt a titkos, 166 oldalas dokumentumot, amely a listákra kerülés irányelveit tartalmazta. Eszerint sem konkrét adatokra, sem cáfolhatatlan bizonyítékokra nincs szükség ahhoz, hogy valakiről adatokat gyűjtsenek a terrorgyanú indokával, mert gyakorlatilag az új elvek alapján bárki gyanúsnak számíthat, és az is megfigyelhető, aki olyan emberrel kerül kapcsolatba, akit terrorista tevékenységgel gyanúsítanak.

Amerikai emberi jogi szervezetek szerint mivel már közel sem csak az ismert terroristák vannak a hírszerzők listáin, ezért a rendszer azon alapszik, hogy azt képzeli, meg tudja mondani, kiből válhat a jövőben terrorista. Így viszont olyan emberek kerülnek megfigyelés alá pusztán a gyanú alapján, akik soha nem fogják tudni bizonyítani, hogy ők nem lesznek terroristák annak ellenére, hogy nem követtek, és nem is követnek el soha semmit.

A lapban közzétett irányelvek elsősorban a terrorizmus fogalmát tágították ki, a gépeltérítés, vagy a túszejtés mellett így olyan dolgok is bekerültek, mint a kormány tulajdonának rongálása, vagy a kormány politikájának befolyásolása megfélemlítéssel. A kiszivárogtatott dokumentumot elemző szakértők szerint viszont veszélyes a terrorizmus, illetve a terrorista fogalmának ilyen szintű kitágítása, mert amellett, hogy így ártatlan emberek kerülhetnek be a rendszerbe, azokra is kevesebb figyelem jut, akik valóban terroristák.

96 ezres kisváros lenne a terroristaközpont?

Hogy ártatlan emberek kerülnek-e be a rendszerbe, azt a jövőre nézve nehéz megmondani, de az Intercept keddi cikkében kitér arra, hogy az iratok alapján a Michigan állambeli, mindössze 96 ezres városkában, Dearbornban lenne a legnagyobb a terroristák koncentrációja, amely önmagában is meglepő, úgy pedig különösen, hogy a város listázott lakói közül mindeddig senki nem követett el terrorcselekményt.

A különös helyzet valószínűleg annak köszönhető, hogy Dearbornban a legnagyobb az arab amerikaiak aránya az egész országban: a helyiek 40 százaléka arab származású.

A terroristalistákra elvileg a CIA, az FBI, vagy az NSA rakathat fel embereket, de a cikk kitér arra, hogy a CIA egy Hydra fedőnevű programmal titokban próbál hozzáférni más országok adatbázisaihoz, hogy így gyűjtsön további adatokat a sajátjaihoz.

Ráadásul a terroristagyanús személyek listái nem kizárólag neveket tartalmaznak, hanem biometrikus adatokat is - az amerikai jogosítványok adatbázisából lehívott arcképeket, aláírásmintákat, ujjlenyomatokat. Ezáltal a több mint egymillió névből álló, és egyre bővülő lista a rajta szereplők biometrikus adataival is folyamatosan kiegészül, a terrorgyanú kulcsszóval pedig gyakorlatilag bárkit számon lehetne tartani. A lap megjegyzi, valószínáűleg ezért is tartható fenn ez a rendszer - az adatbázisokat kezelő hatóságok a terrorizmustól való félelem miatt kapnak évről évre hatalmas költségvetési pénzeket.

Az Intercept által közzétett, a Nemzeti Terrorelhárítási Központból kijutott titkosított dokumentumokat egyébként ismételten a hírszerzéstől kapta meg a lap. Bár az alapítónak korábban Edward Snowden volt a forrása, ő 2013-ban, az iratok keletkezésekor már Oroszországban volt, de ha kiderül, ki juttatta ki a legújabb dokumentumokat, ismét nagy botrányra lehet számítani.