Tüntetések Hongkongban
Soha nem látott tüntetési hullám söpört végig Hongkongon, miután 2019 tavaszán a helyi törvényhozás megpróbálta megkönnyíteni a szökevények kiadatását Kínának. Bár a törvényt rég visszavonták, a demonstrációk a nyáron zavargássá fajultak. Ősszel ismét fellángolt az erőszak, a rendőrök már éles lőszert is használtak. Kövesse velünk a demonstrációk legfrissebb fejleményeit!
"A kormányzat és a rendőrség hagyta, hogy a triádok (hongkongi szervezett bűnözői csoportok) és mások megtámadják a békés tüntetőket, amivel gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak" – írta közleményében a Hongkongi Diákszövetség. A tárgyalások első fordulóját a tervek szerint szombaton tartották volna meg, de pénteken ellentüntetők támadtak a demokráciapárti diáktüntetőkre.
"A kormányzat az utcák kiürítését követeli. Mi felszólítjuk az összes hongkongit, hogy mihamarabb keljen pozícióink védelmére és harcoljon a végsőkig" - áll a közleményben.
Leung Csun-jing hongkongi kormányzó csütörtökön nem sokkal éjfél előtt ajánlott párbeszédet a demokratikus választásokért tüntetőknek. A választási reformról szóló tárgyalások első fordulóját a tervek szerint szombaton tartották volna meg.
Pénteken napközben azonban összetűzések alakultak ki a demokráciapárti demonstrálók és az ellenük fellépő ellentüntetők között. Az ellentüntetők Mong Kok negyedben lerombolták a javarészt diákokból álló demonstrálók egy kisebb csoportjának sátrait és letépték több transzparensüket is. A hongkongi RTHK rádióadó értesülései szerint az összetűzések után 131 embert szállítottak kórháza sérülésekkel. Leung Csun-jing kormányzó péntek esti tévébeszédében arra szólította fel a tüntetőket, hogy azonnal térjenek haza.
"Semmilyen esetben sem szabad az erőszakot alkalmazni vagy megbontani a társadalmi rendet. (A tömegnek) minél hamarabb szét kell oszolnia és helyre kell állnia a társadalmi rendnek, hogy az élet visszatérjen a normális kerékvágásba (...) Egyáltalán nem akarom, hogy baja essen bárkinek is, különösen a fiataloknak" - fogalmazott a kormányzó, aki korábban már többször kérte a demonstrálókat "a társadalmi rend helyreállítására".
Azt helyszíni jelentések szerint nem tudni, hogy az ellentüntetők mögött állt-e valamiféle szervezet, és azt sem erősítették meg más források, hogy a triádok részt vettek volna a támadásban. Az éjszakai életéről ismert Mong Kok mindenesetre a bűnözői csoportok egyik központja. Egyes beszámolók szerint a demonstrációt ellenzők között olyan helyi lakosok, üzlettulajdonosok is vannak, akik azt követelik, hogy az élet álljon vissza a rendes kerékvágásba. Közülük sokan a pekingi vezetés iránti lojalitást jelző kék szalagot viseltek.
Mindazonáltal az esti órákra a demokráciapárti tüntetők száma jelentősen megnövekedett az utcákon, és a jellemzően 30 év feletti ellentüntetők rendőri kísérettel voltak kénytelen elhagyni a helyszínt.
A rendőrség visszautasította a tüntetők azon vádjait, hogy felelősségük lett volna a történtekben. Egy rendőrségi szóvivő azt állította, hogy "megtartották méltóságukat és visszafogottan reagáltak" a történtekre. Hatósági források szerint egyelőre nem tervezik erőszakos feloszlatni a demonstrációt Mong Kokban.
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden szavazásra jogosult polgár szavazhat, de csak abból a 2-3 jelöltből választhatnak majd, akiknek a személyéről a kínai törvényhozás augusztusi döntése értelmében egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt. A diákok azonban szabad jelöltállítást követelnek, úgy vélik, a jelölő testület nem fedi le kellőképpen a hongkongi társadalmat. Peking szerint azonban a hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" egyelőre kizárja a szabad jelölés rendszerét.
A Kínai Kommunista Párt szócsövének tartott Zsenmin Zsipao című napilap pénteki vezércikkében azt írta: a tüntetők ügye "kudarcra van ítélve", a kínai hatóságok semmilyen engedményt nem fognak tenni a demokráciát követelő hongkongi aktivistáknak. A tüntetők általános választójogra vonatkozó követelései "nem törvényesek és nem is ésszerűek" - írta fenyegető hangvételű vezércikkében az irányadó lap.
