Tüntetések Hongkongban
Soha nem látott tüntetési hullám söpört végig Hongkongon, miután 2019 tavaszán a helyi törvényhozás megpróbálta megkönnyíteni a szökevények kiadatását Kínának. Bár a törvényt rég visszavonták, a demonstrációk a nyáron zavargássá fajultak. Ősszel ismét fellángolt az erőszak, a rendőrök már éles lőszert is használtak. Kövesse velünk a demonstrációk legfrissebb fejleményeit!
Demokrácia, hongkongi sajátosságokkal – így jellemezte Peking a hongkongi törvényhozó tanács választását, ahol a Kína politikáját támogató politikusok taroltak elsöprő többségben – írja a BBC. Ez volt az első törvényhozói választás a különleges közigazgatási státusú városban, amelyet már a kínai vezetés által módosított hongkongi választási törvény alapján rendeztek meg.
A törvényhozó tanács Hongkong miniparlamentje, amely törvényeket hozhat és módosíthat helyi szinten. A South China Morning Post című hongkongi lap internetes kiadásában megjelent beszámoló szerint a már majdnem teljes feldolgozottság utáni eredmények alapján a Peking-párti jelöltek nyerhették el mind a kilencven képviselői helyet a törvényhozásban. Az új választási törvény alapján a választópolgárok csupán 20 képviselőt választhattak meg közvetlen szavazással.
Az SCMP szerint a részvételi arány rekordalacsony volt: alig több mint 1,3 millió ember adta le voksát a szavazásra jogosult 4,5 millió közül, ami 30,2 százaléknak felel meg, a legalacsonyabb azóta, hogy a város 1997-ben a brit gyarmati uralom alól visszakerült az anyaországhoz.
Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az újonnan megválasztott képviselők január 3-án teszik le a hivatali esküt. „A hongkongi típusú demokrácia fejlődési útjáról” szóló, hétfőn kiadott fehér könyvet idézve leszögezte: nincs olyan demokratikus modell, amely mindenhol egyformán alkalmazható lenne. „A hongkongi demokrácia fejlődésének a kínai alkotmányhoz és az aktuális helyzethez kell igazodnia” – fogalmazott.
A kínai Államtanács által kiadott fehér könyv szerint
Hongkongban a kínai vezetés »állította helyre a demokráciát«
azt követően, hogy a városban többször Peking-ellenes tüntetéshullám söpört végig. A megmozdulásokért a dokumentum „az indulatokat szító” és a tüntetőket támogató, Kína-ellenes bel- és külföldi erőket tett felelőssé.
Peking 2020 júniusában kidolgozott és életbe léptetett egy új nemzetbiztonsági törvényt Hongkongra vonatkozóan, gátat szabva ezzel a kínai központi vezetéssel szembeni további demonstrációknak. Idén pedig úgy módosították a hongkongi választási törvényt, hogy a képviselői helyekért csak a Pekinghez lojálisnak tartott jelöltek indulhassanak.
A választások tavaly szeptemberben voltak esedékesek, de a koronavírus-járványra hivatkozva a hongkongi kormányzat egy évvel elhalasztotta azokat. Az ellenzék azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy ürügyként használja fel a járványt a szavazás elhalasztása érdekében.
A választási törvény módosításai alapján a hongkongi törvényhozói tanács tagjainak számát 70-ről 90-re bővítették. A 90 helyből 40-et a Peking-párti választási bizottság tagjai töltenek be, akik közvetlenül választják meg a hongkongi kormányzót. A választók által közvetlenül megválasztott törvényhozók számát a korábbi 35-ről 20-ra csökkentették, míg a fennmaradó 30 törvényhozói szék sorsáról a hongkongi üzleti szférát képviselő csoportok döntenek.
Sokak szerint a választási törvény módosításával Peking súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak az anyaországhoz történő visszakerülését követő ötven évre.
Kína hongkongi hódításáról itt írtunk bővebben:
Tüntetések Hongkongban
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
