Kivonul Hongkongból az Amnesty International

A civil szervezet szerint a hatóságok ellehetetlenítik működésüket.

  • hvg.hu hvg.hu
Kivonul Hongkongból az Amnesty International

Tüntetések Hongkongban

Soha nem látott tüntetési hullám söpört végig Hongkongon, miután 2019 tavaszán a helyi törvényhozás megpróbálta megkönnyíteni a szökevények kiadatását Kínának. Bár a törvényt rég visszavonták, a demonstrációk a nyáron zavargássá fajultak. Ősszel ismét fellángolt az erőszak, a rendőrök már éles lőszert is használtak. Kövesse velünk a demonstrációk legfrissebb fejleményeit!

Negyven év után bezárja irodáit az Amnesty International Hongkongban – írja a Guardian. A szervezet a lap szerint arra hivatkozik, hogy a kínai nemzetbiztonsági törvény ellehetetleníti működésüket. Még egy nyomós okuk van a bezárásra: úgy érzik, nem tudják garantálni munkatársaik biztonságát.

A civil szervezet helyi vezetője elmondta: október végéig felszámolják helyi irodájukat, év végéig pedig regionális székházukat is. Az Euronews azt írja, hogy a kutatási, tanácsadási és kampányprojekteket más, az ázsiai régióban található irodáik veszik át.

A kínai nemzetbiztonsági törvény 2020 januárja óta éles, azóta a hatóságok törvénytelennek minősítik, ha valaki „külföldi hatalmakkal szövetkezik”, vagy pártolja a terrorizmust, szeparatizmust, felforgatást. Ezek a fogalmak viszont nincsenek jól láthatóan körülhatárolva a törvényben, a büntetés pedig akár életfogytiglani börtönbüntetés is lehet. Eddig a törvény bevezetése óta 150 embert tartóztattak le ilyen okokra hivatkozva.

A kínai nemzetbiztonsági törvényről itt, Kína hongkongi hódításáról pedig itt írtunk részletesen.

(Kiemelt képünkön a hongkongi tüntetések egy jelenete látható.)

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?