A hongkongi Foglald el a központot! polgári engedetlenségi mozgalom és két, a mozgósításban élenjáró diákszervezet vezetői azt hangoztatják, hogy ki fogják terjeszteni a város blokádját és körbezárják a kormányzati épületeket, ha a kormányzat nem hajlandó elfogadható ajánlattal tárgyalóasztalhoz ülni. Több mint 140 egyetemi oktató és értelmiségi petíciót adott közre, amelyben "nyílt és őszinte" párbeszédet sürgettek.

A hongkongi vezetés lemondta a csütörtökre tervezett tárgyalások első fordulóját, arra hivatkozva, hogy a tüntetők a tárgyalások idejére még több embert készültek az utcákra szólítani, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak a kormányzatra.

A helyi törvényhozás házbizottsága többségi szavazattal elfogadta, hogy kezdeményezzenek vizsgálatot a Foglald el a központot! szervezet hátteréről, és pénzügyi támogatásáról. Megfigyelők szerint azonban az ellenzék az eljárás folyamatában meghiúsíthatja e szándékot.

A pénteki nap lényegében békésen telt a városban, a beszámolók apróbb nézeteltérésekről számoltak be, mert néhány lakos korholta a fiatalokat az általuk okozott kellemetlenségek miatt. Továbbra is sokan panaszkodnak amiatt, hogy megsokszorozódott a munkahelyekre, az iskolákba jutás ideje; Hongkong szigetén több mint 16 kilométeres dugó alakult ki a csúcsidőszakban. A többsávos utakon élő fiatalok százai újabb és újabb sátrakat állítottak fel, ponyvákat feszítettek ki, ami azt jelzi, hogy tiltakozó megmozdulásaikkal hosszabb távra rendezkednek be.

Pekingben a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken ismételten elítélte a hongkongi tiltakozásokat, azokat törvénytelennek nevezve. Hung Lej egyúttal Peking támogatásáról biztosította a helyi vezetést, s mint mondta, a központi kormány a törvényes fellépés híve.

A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek a később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden választópolgár szavazhat, de csak azokra a jelöltekre, akiknek személyéről egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt majd. A diákok viszont szabad, nyílt jelöltállítást követelnek, amely biztosítja, hogy nem csak Peking-barát politikusok kapnak esélyt a jelöltségre. A hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" kizárja a szabad jelölés rendszerét.