Tüntetések Hongkongban
Soha nem látott tüntetési hullám söpört végig Hongkongon, miután 2019 tavaszán a helyi törvényhozás megpróbálta megkönnyíteni a szökevények kiadatását Kínának. Bár a törvényt rég visszavonták, a demonstrációk a nyáron zavargássá fajultak. Ősszel ismét fellángolt az erőszak, a rendőrök már éles lőszert is használtak. Kövesse velünk a demonstrációk legfrissebb fejleményeit!
A rendőrség paprikasprayt is bevetett az egyik korábban elzárt alagút barikádjainak felszámolása közben, 45 embert erőszakkal elvittek a helyszínről – hivatalos közlés szerint – "illegális gyülekezés" miatt. Négy rendőr megsérült, egy a szeménél, mert megütötték egy esernyővel. A dühös fiatalokkal rendőrök százai néztek farkasszemet, a diákok egy része lefeküdt az aszfaltra.
A TVB televízióban bemutatott éjszakai felvétel szerint az egyenruhások egy félreeső helyen megvertek és megrugdostak egy megbilincselt tüntetőt, mégpedig Ken Csangot, a Polgári Párt tagját. A párt vezetője már közölte, hogy négy ügyvéd fogja képviselni a fogdában lévő férfit. A rendőrség közleményben tudatta, hogy az ügyben vizsgálatot indítottak.
Szerdán a hajnali órákban az ellentüntetők immár harmadik napja zárták el a Foglald el a központot! polgári engedetlenségi mozgalmat támogató Apple Daily című lap központi épületeit.
A Mong Kok-i városrészben körülbelül száz sátorozó diák attól tartott, hogy a rendőrök ott is megkezdik az útakadályok felszámolását, ahogyan ezt korábban jelezték, de egyelőre háborítatlanul vészelték át az éjszakát.
A South China Morning Post című helyi lap szerdai írásában beszámolt arról, hogy a központi kormány összekötő irodájának igazgatója vasárnap a szomszédos Sencsenben úgy nyilatkozott, Peking a tüntetések elhúzódására számít és "felkészült a legrosszabbra".
A kínai központi pártlap A demokrácia nem lehet ürügy a zavargásokra címmel közölt kommentárt. Szerzője azt hangoztatta, hogy a demokráciának a jog uralmára kell alapulnia, és nem válhat kétes kimenetelű akciók túszává. Védelmébe vette a rendőrség lépéseit, mint amelyek törvényesek és olyanok ellen irányulnak, akik megzavarták a társadalmi rendet, megbénították a közlekedést, és kárt okoztak az emberek megélhetésében. "A tényekből és a történelemből tudjuk, hogy a radikális és törvénytelen cselekmények ... még súlyosabbá teszik a zavart és a zavargásokat" – fogalmazott a cikkíró.
A chinanews.org állami hírportálon megjelentetett jegyzet őszintétlenséggel vádolta a diákokat, úgy vélve, hogy nem keresik a kiutat, a párbeszéd lehetőségét a politikai holtpontról, nem kívánják betartani a szabályokat. Megállapította, hogy a tüntetők nem képviselik a hongkongiak többségét. A cikk utalt arra, hogy a városnak mindez körülbelül 350 milliárd hongkongi dollárjába (30,5 milliárd euró) kerül, s lerombolja a pénzügyi központ nemzetközi tekintélyét.
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek a később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden választópolgár szavazhat, de csak azokra a jelöltekre, akiknek személyéről egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt majd. A diákok viszont szabad, nyílt jelöltállítást követelnek, amely biztosítja, hogy nem csak Peking-barát politikusok kapnak esélyt a jelöltségre. A hongkongi alaptörvény, más néven "minialkotmány" kizárja a szabad jelölés rendszerét.
