Kavarodás

Tehetetlennek érezte magát újságíróként, ezért hirtelen ötlettől vezérelve Sztavrosz Theodorakisz úgy döntött, politikusi pályára lép. A rendkívül sikeres, 51 éves televíziós műsorvezető felmondta a Mega kereskedelmi csatornán sugárzott Protagonistes (Főhősök) című, komoly témákat feszegető heti magazinműsorát, és alig két hónapja pártot alapított. A Kréta szigetén, egyszerű családban született Theodorakisz Potami (magyar jelentése folyó) elnevezésű pártjával nem csak a hagyományos politikai elittel, az utóbbi évtizedekben egymást váltó, ám két éve koalíciót alkotó konzervatív–szocialista tandemmel szemben kínál alternatívát. Az ezredfordulón eredetileg az állami televízióban indult show-műsoraival széles körű ismertséget szerzett Theodorakisz meg kívánja szólítani a négy éve államcsődközeli helyzetben lavírozó dél-európai országban az előretörő, populista, euroszkeptikus Radikális Baloldali Koalícióhoz (Sziriza) átpártolt, valamint a neonáci Arany Hajnalhoz csapódott, mélyen csalódott görögöket is a helyhatóságival egybekötött május végi európai parlamenti (EP) választásokon.

Hívószavai – leszámolás az adóelkerülőkkel, hatékony államigazgatás, munkahelyek a fiataloknak, hogy ne kényszerüljenek külföldön boldogulni – célba találtak. Az európai integrációban a föderális megoldást preferáló Theodorakisz pártja a közvélemény-kutatásokban a 20-20 százalékkal fej fej mellett álló kormányzó konzervatívok és a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt, a Sziriza mögött, 11–13 százalékos támogatottsággal a harmadik politikai erővé nőtte ki magát. Pedig a politikában tapasztalatlan pártvezető az Athént 2010 óta életben tartó 240 milliárd eurós hitelcsomagot felügyelő trojkával (IMF–EU–Európai Központi Bank) szemben legalább annyira kritikus, mint amennyire felelősnek tartja a görögöket is a válság kialakulásáért.

A 21 éves kora óta újságírással foglalkozó politikus ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy ha pártjának sikerül a Görögországnak járó 21 EP-mandátumból néhányat megszereznie, abból magának nem akar. Inkább gőzerővel készül a 2016-ban esedékes következő görög parlamenti választásra. Ambíciónak nincs is híján, el tudja képzelni, hogy akár már a közeljövőben miniszterelnök lehet. A Potami gyors felfutása mögött elemzők azt sejtik, hogy a megszorításokat, a trojka tevékenységét barbárnak nevező Szirizával szembeni ellenpontként gründolták olyan üzleti körök, amelyek tartanak a karizmatikus pártvezér, a radikális európai baloldal által az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt, 39 éves Alekszisz Ciprasz egyre növekvő befolyásától. Ciprasz annyira bízik a sikerében, hogy már arról beszél, pártja májusi győzelme után elkerülhetetlen az idő előtti parlamenti választás.

Különösen a koalíció kisebbik pártja, a válság kirobbanásáért elsősorban felelősnek tartott Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) számíthat letaglózó vereségre. A szocialistáknak a mélyponton lévő támogatottságukat csak úgy sikerült 6 százalékra duplázniuk, hogy baloldali pártokkal Olajfa néven választási szövetséget hoztak létre, és ezzel elkerülhetik jelöltjeik neve mögött a rosszul csengő Paszok megjelölést. A szövetség kérdésében ráadásul megosztottak. A jelenlegi pártelnök, Evangelosz Venezilosz külügyminiszter kezdeményezését a pártalapító néhai Andreasz Papandreu fia, a kormányfői posztjáról a válságba belebukva 2011-ben lemondani kényszerült Jorgosz ellenzi, nem is vesz részt benne. Mindeközben a visszatérését próbálja előkészíteni, és megpróbálja ismét befolyása alá vonni a szocialistákat.

A konzervatívok is mindent bevetnek, hogy a választók kegyeit elnyerjék: Antonisz Szamarasz pártelnök-kormányfő a minap megpendítette, hogy fejenként egyszeri 500 euró „szociális osztalékot” fizetnének a megszorításoktól leginkább szenvedőknek: a nyugdíjasoknak, az alacsony jövedelműeknek, de például a rendőröknek is. Fedezetül a válságkezelés első eredménye, a tavalyi, adósságszolgálat nélküli elsődleges költségvetési többlet 1,5 milliárd eurójának a fele szolgálna. A hatévi recesszió után az idén némi növekedésre számító Athén azt szeretné elérni, hogy a 240 milliárd eurós hitelcsomag – amiből eddig 218 milliárd eurót hívhatott le – visszafizetését 30 évről 50 évre kitolják, és a kamatokat is mérsékeljék. Görögország, amely néhány hete, négy év után először, a nemzetközi pénzpiacon sikeres államkötvény-kibocsátást hajtott végre, továbbra is hatalmas adósságot görget maga előtt: a 320 milliárd eurós tartozás a GDP 175 százalékára rúg, amit 2020-ra 124 százalékra kellene leszorítania.

Szamarasznak a legrosszabbkor jött, hogy Iliasz Kaszidiarisz, az Arany Hajnal szóvivője olyan videofelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen a miniszterelnök kabinetfőnöke azt mondja neki, hogy csak kampányfogás az ellenük folyó ügyészségi hadjárat. A konzervatívok jobbszárnyához tartozó kabinetfőnök lemondott, Szamarasz pedig azzal menekül a botrány árnyékából, hogy azt állítja, nem tudott arról, hogy bizalmasa és az Arany Hajnal között bármilyen kapcsolat lenne. Nem sokkal később felfüggesztették a 2012. júniusi választásokon 18 mandátumot szerzett Arany Hajnal újabb öt képviselőjének, köztük Kaszidiarisznak a mentelmi jogát, ami lehetőséget ad arra, hogy bűnszövetkezet és gyűlöletkeltés vádjával bíróság elé kerüljenek. A közvélemény-kutatásokban 8 százalékon álló párt hat képviselője, köztük a pártvezér Nikosz Mihaloliakosz már fél éve börtönben ül egy antifasiszta rapper meggyilkolásával összefüggésben.

A neonáci képviselők kiiktatásával a koalíció kedvezőbb helyzetbe került, hiszen így a 300 tagú parlamentben elegendő a többséghez 148 képviselői szavazat. A Szamarasz-kormány a hatalomra kerülésekor még 180 mandátumot tudhatott maga mögött, ám a megszorítások miatti nézeteltérések nyomán egyik kisebbik partnere, a Demokratikus Baloldal kilépett a koalícióból. Más képviselők a függetlenekhez ültek át, így Szamaraszéknak csak igen szűk, kétfős többségük lenne a törvényhozásban. Ez azért is igen kényes helyzet, mert jövő márciusban esedékes az elnökválasztás, amihez a kormánypártoknak ellenzéki képviselők támogatását is meg kell szerezniük. Az alkotmány kimondja ugyanis, hogy az államfő személyét a képviselők 60 százalékának meg kell szavaznia, különben előrehozott parlamenti választásokat kell kiírni. Ez nem lenne Szamarasz érdeke, ezért aligha lesz más választása, mint balközép politikust jelölni a legfőbb közjogi méltóságnak.

TÁLAS ANDREA