Mintha két, egymástól elzárt világ találkozna a libériai fővárosban, Monroviában lévő West Point nyomornegyedben. Az Ebola-járvány miatt karantén alá helyezett, 75 ezres bádogváros lakói komor tekintettel, orrukat befogva, szájukat eltakarva tétlenül szemlélik, ahogy a rohamsisakos rendőrök által kísért, tetőtől talpig fehér védőruhába öltözött vöröskeresztes munkatársak elviszik a fekete zsákokba csomagolt holttesteket. A hozzátartozók nehezen értik meg, hogy még csak el sem temethetik halottaikat. A tízparancsolatként kitűzött tíz figyelmeztetés között pedig hiába szerepel, hogy ha valaki megbetegszik, hívják az egészségközpont számát, az intézet már nem fogad senkit.
A tiszta ivóvíz és vécék hiánya miatt West Point lakossága előtt nem ismeretlenek a pusztító betegségek, például a kolera vagy a tuberkulózis, de az Ebola mindenen túltesz.
Fertőző ruhákat égetnek el Monróviában
AFP
A főként Libériában, Sierra Leonéban, Guineában és Nigériában terjedő kór áldozatainak hivatalos száma a napokban meghaladta a háromezret, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetése szerint a hozzáférhető adatok valószínűleg nem tükrözik a sokkal rosszabb valóságot. A fertőzöttek 71 százaléka meghal, ez az arány egyébként nem rosszabb, mint az 1976-ban Zaire-ban – a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban – felfedezett Ebola eddigi járványai során. A vírusnak immár egy halálos áldozata van Szenegálban – Guinea északi szomszédjában –, és a fertőzés terjed kelet, azaz Elefántcsontpart felé is.
A járvány egyáltalán nem lassul, sőt a bejelentett fertőzéses esetek Libériában 15–20 naponta, Sierra Leonéban pedig havonta megduplázódnak. Guineában viszont egyelőre stagnálni látszik a terjedés, mintha sikerült volna ellenőrzés alá vonni a gyilkos nyavalyát. Az érintett országok egyes területein mégis futótűzként terjedő járványt a WHO a modern idők legsúlyosabb közegészségügyi vészhelyzetének nevezte. A szervezet szóvivője szerint a legmagasabb, azaz négyes biológiai kockázatú – kiemelten fertőzésveszélyes – kórokozók közül a történelmi feljegyzések alapján még egy sem betegített meg ennyi embert ilyen gyorsan, ennyire szélesen kiterjedő földrajzi területen és ilyen sok ideig, mint az Ebola.
Sőt ha ez így megy tovább, akkor – legalábbis az USA járványügyi központjának (CDC) prognózisa szerint – január végéig 550 ezer és 1,4 millió között lehet az Ebola-betegek száma. A testnedvekkel terjedő, és 2–21 napig lappangó kór túl gyorsan öl ahhoz, hogy úgy terjedjen, mint például az AIDS, de mégis: a CDC számítógépes szimulációja azt mutatja, hogy a járvány gyors megállításához a betegek 70 százalékát el kellene szigetelni. Ezzel szemben Libériában például a fertőzötteknek csak a 18 százalékát tudják elkülöníteni. Így viszont minden hónapban megháromszorozódhat a naponta regisztrált új esetek száma.
Az érintett országokban nem elegendőek az elkülönítőközpontok, és a meglévő kórházak és egészséghelyek is annyira zsúfoltak, hogy kiszorulnak a más betegségben szenvedők. Vagy épp az ellenkezője: egyes kórházak nem fogadnak ebolás beteget, mert nem tudják kezelni őket. Mivel azonban több más betegségnek – például egyéb, magas testhőmérséklettel, hasmenéssel járó bajnak, a trópusi náthaláznak vagy a szintén vérzéses, de kevésbé agresszív Lassa-láznak – a tünetei hasonlóak az Eboláéhoz, az utóbbiban szenvedők kiszűrése még nehezebb. Egyre többen halnak meg olyanok is, akik nem Ebolától szenvedtek, és rutin egészségügyi ellátás esetén meggyógyultak volna.
Nehezíti a küzdelmet, hogy a három leginkább sújtott országban több mint kétszáz egészségügyi dolgozó vesztette életét, és közel négyszázan fertőződtek meg. Sierra Leonét és Libériát nemrég polgárháború sújtotta, az egészségügyi infrastruktúra rendkívül gyenge, a négymilliós libériai lakosságra például mindössze ötven hazai orvos jut. A korábbi Ebola-járványok általában kisebb, falusi közösségekben pusztítottak, és pár hét vagy legfeljebb néhány hónap alatt véget is értek. A jó fél éve tartó mostani viszont városi terepen támad, ami rontja az elszigetelés hatékonyságát.
| Az amerikai beteg |
Egy dallasi kórházban pozitív eredménnyel zárult egy páciens ebolavizsgálata. Ez az első eset, hogy az Egyesült Államokban diagnosztizálták a betegséget – közölte a héten az amerikai járványügyi és megelőzési hatóság (CDC). A betegnél, aki szeptember 20-án érkezett Libériából Amerikába, az első szimptómák 24-én jelentkeztek. 26-án kivizsgálásra ment, de ekkor hazaküldték a kórházból, ám 28-án már mentővel szállították be, és elkülönítőben helyzeték el. A tesztje 30-án bizonyult pozitívnak. Mindazokat, aki vele közvetlen kapcsolatba kerültek, megfigyelés alatt tartják. A hivatalos tájékoztatás szerint azokat az utasokat, akik a férfival egy repülőgépen érkeztek az Egyesült Államokba, nem fenyegeti veszély. |
Barack Obama amerikai elnök a múlt héten sürgette a világ országait, hogy tegyenek többet az Ebola-járvány megfékezésére. Az USA háromezer katonát telepít Nyugat-Afrikába, kezelő- és kiképzőközpontok építésére, az amerikai védelmi minisztérium akár egymilliárd dollárt is fordíthat a kórság elleni harcra. A Világbank további 170 millió dollárt ad az érintett országoknak, és ezzel 400 millióra emelte az általa nyújtott segélyt. Más országok – például Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Kuba – katonai és egészségügyi segítséget nyújtanak, illetve ígérnek.
Kérdés, mindez mire lesz elég, és vajon a világ tud-e hathatós segítséget nyújtani. Közben néhány nemzetközi gyógyszergyár versenyt fut az idővel, hogy megtalálja az egyelőre gyógyíthatatlan Ebola elleni hatékony védőoltást. Csakhogy ilyen vakcina kikísérletezése normális esetben éveket vehet igénybe, az egészségügyi hatóságok viszont hónapok alatt akarnak eredményt, ami számos etikai és gyakorlati kérdést vet fel. Például adható-e bárkinek is a mellékhatások tekintetében mondjuk biztonságos, de hatékonyságát illetően még nem bizonyított szer? Ha igen, akkor kapja-e mindenki, vagy először csak az egészségügyi dolgozók?
| Kórhelyek |
Miközben Nyugat-Afrikában az Ebolával küzdenek, a szaúd-arábiai egészségügyi hatóságok egy másik halálos vírus elterjedésének megakadályozására készülődnek. A közel-keleti légzési szindrómának nevezett (MERS) kórokozó a múlt hétig 302 halált okozott 732 esetből. A több mint 40 százalékos halálozási rátával fenyegető betegség a legtöbb áldozatát – 291-et – a sivatagi királyságban szedte. Az először 2012-ben ugyanott felbukkant vírus azóta megjelent több közel-keleti és nyugat-európai országban, valamint az USA-ban is. A szaúdi hatóságokat számos bírálat érte, amiért a nyáron elszabadult a kórokozó. Azóta sikerült megállítani a terjedését, de lapzártánk után, csütörtökön kezdődik az iszlám legnagyobb ünnepe, a mekkai nagy zarándoklat. Az ötnapos hadzs alatt 188 országból kétmilliónál is több zarándok érkezhet Szaúd-Arábiába. A MERS forrása még ismeretlen, de feltehetően állatoktól, főként a tevéktől származhat. A vírus okozta betegség gyógyíthatatlan, vakcina sincs ellene, a tünetek között láz, köhögés és légzészavar jelentkezhet. A szaúdi hatóságok azt tanácsolják a zarándokoknak, hogy viseljenek maszkot, rendszeresen mossanak kezet, és ne egyenek félig főzött ételt. Nyáron egy tanulmány azért kongatta meg a vészharangot, mert Délkelet-Ázsiában a malária vált egyre inkább rezisztenssé a gyógyszerekkel szemben. A New England Journal of Medicine szaklapban közölt cikk szerint tíz afrikai és ázsiai országban több mint ezer beteg vérmintáját vizsgálták, és kiderült: Burmában, Thaiföldön, Kambodzsában és Vietnamban a szúnyogok által terjesztett paraziták különösen ellenállókká váltak a jelenlegi legjobb maláriagyógyszerekkel szemben. |
Több gyógyszergyár – például a brit GlaxoSmithKline, az amerikai Johnson & Johnson, a Newlink, az Inovio Pharmaceuticals vagy a Profectus Bioscience – elkezdte vagy tervezi az Ebola elleni oltások tesztelését embereken. Csakhogy miként derül ki, hogy az oltóanyag hatásos-e vagy sem, hiszen veszélyes lenne, ha például a beoltottak nem vennének védőruhát. A kutatók a teszteknél általában placebót használnak a kontrollcsoportnál, de ez a magas halálozási ráta miatt megint csak elképzelhetetlennek tűnik. Peter Piot, az Ebola belga felfedezője, a Trópusi Betegségek és Egészségtan Londoni Iskolájának igazgatója viszont úgy véli, nem lehet késlekedni, mert védőoltás nélkül ez a mostani járvány talán megállíthatatlan.
