Paulo Portas miniszterelnök-helyettes még néhány hete is büszkén nyilatkozott az aranyvízumprogram vártnál is nagyobb sikeréről, aláhúzva, hogy két év alatt a célként kitűzöttnél jóval nagyobb összegű, több mint egymilliárd euró értékű befektetést sikerült az országba hozni. Tavaly és idén eddig összesen 1936 aranyvízumot adtak ki, a legtöbbet (81 százalék) kínaiaknak, 3-3 százaléknyit oroszoknak és braziloknak. A befektetők 90 százaléka ingatlanvásárlással szerzett vízumot, a többiek pénzátutalással, míg munkahelyteremtés révén csupán hárman. Az ingatlanirodák lelkesedtek leginkább az ötletért, többen kifejezetten erre az üzletágra, és elsősorban a kínaiakra specializálódtak. Az évek óta stagnáló ingatlanpiac ennek köszönhetően fellendült, sőt az utóbbi hónapokban már hiány mutatkozott eladó luxusingatlanokból.
A tartózkodási engedély ellenében beérkező pénzek ugyanakkor édeskeveset lendítettek a gazdaságon, és az államkincstár valójában csak az ingatlanadókból származó bevétellel számolhat – kifogásolták elemzők és az ellenzéki baloldali pártok. A termelést bővítő beruházások helyett a program a gyakorlatban szimpla tranzakcióként működött, a pénzért a schengeni térségre érvényes vízum vásárlására adva lehetőséget. Hogy az érdeklődőket nem elsősorban a portugáliai letelepedés vonzotta, jelzi az is, hogy legtöbben kiadásra szánták a vásárolt ingatlant. A leleplezett korrupciós kiskapu ellenére Portas védelmébe vette az aranyvízumot. Az elkövetett törvénytelenségek szerinte nem maradhatnak büntetlenül, de „nem szabad összekeverni a gazdasági növekedés szempontjából hasznos programot az esetleges visszaélésekkel” – mondta. Portugália több másik EU-országgal versenyez a tartózkodási engedélyek kibocsátásában – például Spanyolországgal, Görögországgal és Írországgal –, vagyis „ha nem mihozzánk jönnek ezek a befektetők, akkor mások szerzik meg őket” – hangoztatta Portas.
