Észak-Európa valamennyi jóléti államában megerősödtek a radikális jobboldali, bevándorlásellenes pártok: Norvégiában a populista Haladó Párt (FrP) a kormánykoalíció tagja, Dániában a Dán Néppárt (DF) vezeti a népszerűségi listát, Finnországban pedig a tavalyi európai parlamenti választáson 13 százalékot kapott a nacionalista Igaz Finnek nevű párt. A politikai színtér átrendeződésének az okai valamennyi országban hasonlóak. Miközben egyre több választó ábrándul ki a hagyományos, alig megkülönböztethető politikát folytató pártokból, mind többen akadnak, akik vevők azokra a magyarázatokra, amelyek szerint leginkább a bevándorlók tehetnek az érintett országok gazdasági és egyéb gondjairól.
Különféle módszerekkel próbáltak gátat vetni az északi országokban a populista jobboldal előretörésének, ám a jelek szerint egyik módszer sem volt igazán eredményes. Svédországban, ahol kizárták a közéletből a Svéd Demokratákat (SD), az 1998-ban még 0,4 százalékon álló párt 2006-ban 2,9, 2010-ben 5,7, tavaly pedig 13 százalékot kapott, s azóta tovább erősödött a támogatottsága. Norvégiában viszont az FrP már régóta része a fősodornak, s a népszerűsége annak ellenére is csupán rövid időre esett vissza a 2011. júliusi oslói merénylet után, hogy a 77 embert meggyilkoló elkövető, Anders Behring Breivik egy ideig a párt tagja és aktivistája volt.
Finnországban a 2012-ben hatalomra került koalíció együttműködést ajánlott ugyan az Igaz Finneknek, ám a párt vezetése – amely elutasította a pénzügyi válságba került EU-s tagállamok megsegítését – nem volt hajlandó csatlakozni a kormányhoz. A finn nacionalista párt egyébként több értelemben baloldalinak is tekinthető, az elemzők szerint a Timo Soini vezette tömörülés részben a mezőgazdasági kistermelők érdekeit védelmező, az 1950-es években alapított „agrárpopulista” Vidék Párt utódjának számít.
Dániában a fősodorhoz tartozó pártok egy időben azzal próbálkoztak, hogy részben és enyhébb formában átvették a DF politikai célkitűzéseit: az országban az utóbbi években jelentősen megszigorították a bevándorláspolitikát. A módszer nem vezetett eredményre, a párt 26,6 százalékos támogatottsággal megnyerte a 2014-es dániai EP-választást. A hivatalosan általában vállalható elveket valló DF valódi arcát a párt alapítója és 2012-ig vezetője, Pia Kjaersgaard mutatta meg. Amikor egy évtizeddel ezelőtt Svédország bírálta őket, Kjaersgaard úgy vágott vissza: „Ha Stockholmot, Göteborgot és Malmőt a klánháborúk, a becsületgyilkosságok és a csoportos nemi erőszak skandináv Bejrútjává akarják változtatni, akkor tegyék azt. Viszont mi mindig lezárhatjuk a Svédországot és Dániát összekötő Öresund-hidat.”
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
