A nigériai hadsereg 579 tisztjét és sorkatonáját azzal vádolják, hogy megszegték kötelességüket a Boko Haram iszlamista terrorcsoport elleni hadműveletek során. A hadsereg szóvivője, Sani Usman ezredes közölte, a büntetőeljárás a "gyors igazságszolgáltatás, fegyelem és professzionalizmus" biztosítását hivatott szolgálni. Azt viszont nem közölte, hogy a tárgyalások mikor kezdődtek. 

A tavalyi évben a nigériai hadsereg 72 katonát ítélt halálra egyebek közt gyávaság, zendülés és az ellenség támogatásának vádjával, amelyek állítólag a Boko Haram elleni harcok idején történtek. 

Femi Falana, egy emberi jogi ügyvéd több vádlottat is képviselt ekkor. Szerinte védencei titokban megtartott tárgyalása "egy vicc" volt, mivel a vádlottak olyan bizonyítékokkal szolgáltak, amelyek a nigériai hadseregre rossz fényt vetettek. Mint mondta, védencei rámutattak arra, hogy a nigériai tisztek gyakran hűtlenül kezelik a katonák fizetésére és fegyverekre szánt pénzeket. 

"Ahelyett, hogy ezeket a hazafiatlan tiszteket felelősségre vonnák, a hatóságok elterelő hadműveletbe kezdtek, ártatlan katonák életét kiontva jogi alapok nélkül" - mondta. Falana szerint a 21 és 25 év közötti védenceikből csináltak bűnbakot, akiket megfelelő képzés vagy felszerelés nélkül küldtek a terrorista szervezet elleni harcokba. 

A katonák ekkor az AP hírügynökségnek elmondták, hogy sokan azért menekültek el a harcokból, mert elfogyott a lőszerük. Hozzátették, a terroristák jobban fel voltak szerelve, mint a hadsereg egységei. A jelenleg megvádolt katonák sorsa a szigorú fegyelmet követelő Muhammadu Buhari elnökön múlhat, aki korábban is vezette már Nigériát, csak akkor mint katonai diktátor. 

A Boko Haram tavaly több tízezer négyzetkilométernyi területet hódított meg, ezreket megölt és mintegy másfél millió embert elüldözött otthonából. A nigériai, csádi és nigeri hadseregek közösen léptek fel ellene, és sikerült jelentősen visszaszorítaniuk a terrorszervezetet, amely iszlám államot akar létrehozni Afrika ezen részén.