A torinói valdens közösség pásztora, Paolo Ribet "kedves Ferenc testvérként" köszöntötte a katolikus egyházfőt az északolasz nagyváros központjában levő templomban.  

Ferenc pápa beszédében bocsánatot kért a katolikus egyház nevében a valdensekkel szemben évszázadokon keresztül elkövetett üldözésekért. A 12. században Dél-Franciaországban alakult keresztény vallási mozgalmat eretneknek tekintették.   

Az egyházfő úgy fogalmazott, hogy a hit nevében elkövetett erőszak "nem volt sem keresztényhez, sem emberhez méltó magatartás". 

Ferenc pápa a keresztény egyházak közötti egységet szorgalmazta "a különbségek ellenére". Kijelentette, hogy az egység nem jelent uniformizálódást. A katolikus egyházfő szerint katolikusok és valdensek között számos együttműködési lehetőség adódik mindenekelőtt a szenvedő emberiség, a szegények, betegek, migránsok segítségében. 

A valdens egyház 1848-ban kapott vallásgyakorlási jogot az akkori olasz királyság területén. A torinói valdens templom az első volt, amely ezt követően 1853-ban az az akkori Itáliában megépült. A valdens egyháznak a mai Olaszországban több mint 25 ezer tagja van. Jelentős valdens közösség él Urugayban és Argentínában is, amelynek pásztora részt vett Ferenc pápának a torinói valdens templomban tett látogatásán is. 

Torinói látogatása második napján Ferenc pápa az északolasz Piemonte tartományban élő rokonságával ebédel, majd bevándorlókkal találkozik. A közel 900 ezres iparvárosban a lakosság 15,5 százaléka bevándorló.