A Szirizán belüli viták fő oka az, hogy a kormányfő korábbi ígéretei ellenére elfogadta a nemzetközi hitelezők újabb megszorításokról szóló feltételeit egy harmadik mentőcsomagért cserébe, miközben a párt baloldali radikálisai elutasítják a hitelezők követeléseit, és nyíltan Görögország eurózónabeli tagságának feladását követelik.

Július 15-én és július 22-én a párt 149 képviselője közül több mint harmincan tagadták meg azon törvényjavaslatok megszavazását, amelyek elfogadása volt a feltétele annak, hogy a kormány elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel az új, 85 milliárd eurós programról. Ciprasz ellenzéki pártok segítségével tudta csak megszerezni a törvényjavaslatok elfogadásához szükséges szavazatokat.

A Reuters hírügynökség szerint a Szirizán belül kialakult válság a legsúlyosabb politikai kihívás, amellyel Ciprasz kénytelen szembenézni. A politikus a megszorításokkal kapcsolatos pálfordulása ellenére továbbra is népszerű ugyanis Görögországban.

A csütörtöki ülésen dönteni szeretnének pártkongresszus összehívásáról, esetleg arról, hogy szavazást tartanak a párttagok soraiban.

A párton belüli, keményvonalas Baloldali Platform azt követeli, hogy a Sziriza szakítsa meg tárgyalásait a hitelezőkkel, és általános pártkongresszuson döntsön a párt jövőjéről. Ciprasz ehelyett inkább egy rendkívüli pártkongresszus összehívását javasolta szeptemberre, amely lehetővé tenné számára, hogy a párt új, hozzá hű tagjait is bevonja a döntési folyamatba. A harmadik lehetőség az, hogy referendum formájában bocsátják szavazásra a Sziriza irányvonalát, ez azonban kevéssé tűnik valószínűnek a Reuters szerint.

A miniszterelnök egy szerdai interjúban azt mondta: kész előre hozott választásokat rendezni, ha pártja radikálisai továbbra sem támogatják a kormány tevékenységét.