Tűzszünet helyett

Nem tudjuk visszavonni a nehéztüzérséget, amíg lőnek ránk – magyarázta újságíróknak Anatolij Stelmah, az ukrán hadsereg szóvivője, hogy miért nem kezdték meg a kelet-ukrajnai frontokon lévő fegyverek hátravonását. Bár a február 12-én Minszkben tető alá hozott tűzszüneti megállapodás értelmében már lőtávolon kívülre kellett volna szállítani a hadsereg és a szakadárok ágyúit és aknavetőit, ukrán források szerint a fegyverek valamennyi fronton dörögnek – igaz, kisebb intenzitással, mint a német és francia közvetítéssel elért megállapodás elfogadása előtti napokban.

A debalcevei katlant már a tűzszünet életbelépése után elfoglaló szakadárok kijevi vádak szerint most arra készülnek, hogy megtámadják a délkelet-ukrajnai Mariupolt. Az utóbbi napokban állítólag újabb fegyverek – leginkább harckocsik és rakétavetők – érkeztek Oroszországból, s a szakadárok megkezdték csapataik átcsoportosítását. Meg nem erősített beszámolók alapján az egyik fronton újfajta orosz tüzérségi lövedéket tesztelnek: a töltetek 30-40 méteres magasságban robbannak, és ezernyi, halálos sebet ejtő szilánkkal szórják be a környéket.

A szemben álló felek a múlt hét végén fogolycserét hajtottak végre Zsolobok falu közelében, 52 szakadárt, illetve 139 kormánykatonát engedtek szabadon. A csere ugyanakkor nem volt teljes: bár a tűzszüneti egyezmény valamennyi hadifogoly elengedéséről határozott, állítólag még több százra tehető az őrizetben lévő fegyveresek száma. A tíz hónapja tartó harcokban már közel hatezren vesztették életüket, s a rombolás elől több mint egymillió polgári személy menekült el. Kijev a harcok folytatódására számít: az ukrán hatóságok elrendelték 8000 olyan személy körözését, aki megtagadta a bevonulási parancs teljesítését.