A hétfői katasztrófa több mint 200 kilométeres mélységből eredt, vagyis a felszíntől sokkal távolabbi pontból, mint a 7,8-as erősségű, hatalmas károkat okozó áprilisi nepáli földrengés. Az utóbbi csak nyolc kilométer mélyből eredt és több utórengés követte. A tíz évvel ezelőtti, több tízezer halottat követelő kasmíri katasztrófa 7,6-es erősségű volt, de csak 26 kilométeres mélységből eredt.

A hétfői természeti csapás sokkal mélyebb eredete tompíthatta a rengés erejét, noha hatásai igen nagy területen érezhetőek voltak.

"Nagyon távoli pontból indult a rengés, amely erős volt, de felszíni hatásai enyhébbek, mint a felszínhez közelebbi rengéseké" – magyarázta Martin Mai, a szaúd-arábiai Abdullah Király Műszaki Egyetem földrengésfizikusa.

A hétfői földrengés oka ugyanaz volt, ami az áprilisi nepáli elemi csapáshoz vezetett: India ütközése az eurázsiai kontinenssel, a két esemény között azonban nincs közvetlen összefüggés – magyarázta David Rothery, az Open University geológusa.

A Hindukus hegység az indiai kőzetlemez sarkán foglal helyet, míg a Himalája a lemezek ütközésének "frontvonalában". India évente 40-50 milliméterrel löki feljebb a hegyláncot, miközben Eurázsia alá csúszik.

India és Afganisztán határán a törésvonalak és erők bonyolult mintázata alakult ki. "Ez az a terület, ahol sok kőzetlemez találkozott az évmilliók során. Számos törésvonalat feltérképeztünk itt, jelenleg nem mindegyikük aktív. Ugyanakkor bármikor bármelyikük működésbe léphet és földrengést idézhet elő" – magyarázta Mai.