A szombat reggel kezdődött helyhatósági választásokon első ízben indulhatnak és szavazhatnak nők Szaúd-Arábiában, az ultrakonzervatív királyság azonban továbbra is több korlátot és tilalmat alkalmaz velük szemben. A nők aktív és passzív választójogának engedélyezését számos aktivista a muzulmán patriarchális királyság történelmi lépésének tartja, ugyanakkor mások pusztán szimbolikus jelentőségűnek.

"Első lépésnek ez hatalmas eredmény. Most már úgy érezzük, hogy tagjai vagyunk annak a társadalomnak, amelyhez eddig is hozzájárultunk" - mondta a 30 éves, gyógytornászként dolgozó Sara Ahmed egy rijádi szavazóhelyiség bejáratánál.

AFP / STR

A sivatagi királyság volt az utolsó ország a világon, ahol nők nem jelöltethették magukat és nem szavazhattak választáson. Ugyanakkor némely tevékenység továbbra is teljesen tiltott maradt, más dolgokat pedig kizárólag valamelyik férfi családtag - úgynevezett védelmező - kíséretében tehetnek csak a szaúdi nők. Így Szaúd-Arábia az egyetlen ország, ahol a nők nem vezethetnek gépkocsit, de nem is utazhatnak saját elhatározásukból egyedül, hiszen a védelmezőnek legalább a beleegyezését kell adnia ahhoz.

A házasságkötésnél is egy védelmezőnek kell jóváhagynia frigyet, és a válás is csak szűk korlátok között engedélyezett a szaúdi nők számára, ellentétben a férfiakkal, akik e tekintetben nagyobb szabadságot élveznek. Önszántukból munkát sem vállalhatnak, ahhoz ugyancsak a védelmező hozzájárulása szükséges, és számos szakma is el van zárva előlük. Kendőzetlenül egy nő sem mutatkozhat a nyilvánosság előtt, a királyság előírásai szerint az egész testet, illetve az arcot is elfedő muzulmán női öltözéket kell viselniük. Szórakozni sem járhatnak a szaúdi nők családjukon kívüli férfiak társaságában. Az éttermekben szigorúan elkülönülnek egymástól a férfiak és a nők. Az öröklés is korlátozott számukra, és mindig kevesebbet kapnak a férfiaknál.

A mostani helyhatósági választásokon a férfiak és a nők egymástól elkülönítve adták le voksukat a szavazóhelyiségekben.

A voksoláson mintegy 900 női és hatezer férfi jelölt száll versenybe azért, hogy helyet kaphasson a csak korlátozott hatalommal bíró 284 községi tanács valamelyikében. A testületekbe a tagok kétharmada választások útján kerül be, a többieket kinevezik. Sok női képviselőjelöltet kizártak a megméretésből, míg mások maguktól léptek vissza, főleg a helyi vallási vezetők nyomására. Többen közülük korábban a nők gépjárművezetési jogáért kampányoltak és a szunnita többségű országban a síita muszlimok jogaiért. 

Az AFP által megszólaltatott egyik nyugati diplomata szerint "hatalmas meglepetés lenne", ha egyetlenegy nőt is megválasztanának a szombati voksoláson, így a nőknek inkább csak arra van reális esélyük, hogy kinevezés útján kerüljenek a tanácsba. A januárban elhunyt Abdallah bin Abdel-Azíz király négy évvel ezelőtt rendelkezett arról, hogy nők is részt vehetnek a voksolásokon, illetve nagyobb szerepet szánt nekik a közéletben, támogatva egyetemi oktatásukat és munkavállalásukat. Ugyanakkor a női emancipáció irányába mutató lépésnek korlátozott hatása lehet az ország antidemokratikus és konzervatív társadalmi berendezkedésére.

Mielőtt Abdallah bejelenthette volna a nők választásokon való részvételét, Szaúd-Arábia vezető muftija (iszlám jogtudósa) úgy fogalmazott: a nők politikai részvétele olyan, mintha "kitárnák az ajtót a gonosz előtt". A királyság 20 millió állampolgárából alig másfél millióan regisztráltak a választásokon, köztük 131 ezer nő. Az alacsony részvétel annak tulajdonítható, hogy nincsenek politikai pártok, szigorúak a kampányra vonatkozó szabályok, témái csak lokális kérdések körül forognak.

"Úgy hiszem, a nők több parkot, egészségügyi és sportlétesítményt, illetve gyermekeiknek könyvtárakat szeretnének. Akárcsak azt, hogy részei legyenek a döntéshozatalnak" - mondta Sara Ahmed.