Nukleáris évek

1991. szeptember 27.: George Bush amerikai elnök bejelentette, hogy az USA minden, külföldön telepített haditengerészeti és szárazföldi taktikai nukleáris fegyvert visszavon, köztük mintegy százat Dél-Koreából. November 8-án Ro Te Vu dél-koreai államfő vállalta, hogy országa nem készít, birtokol és alkalmaz nukleáris fegyvert, és meghirdette a Koreai-félsziget atommentességét, amiről december 31-én deklarációt írt alá Phenjan és Szöul, vállalva a nukleáris kísérleti robbantások tilalmát is.

1993. március 12.: Észak-Korea bejelentette kilépését az atomsorompó-egyezményből (NPT), amelyhez 1985. december 12-én csatlakozott. A kilépés végrehajtását utóbb felfüggesztették, majd az országalapító Kim Ir Szen 1994. július 9-ei halálát követően fia és utódja, Kim Dzsong Il belement abba, hogy egy 1994. október 21-én, Genfben aláírt megállapodás keretében Észak-Koreának, atomfegyver-programja leállításáért cserébe, az USA, Dél-Korea és Japán két könnyűvizes reaktort épít, és nyersolajat szállít.

2000. június 15.: Az északi szomszéddal szembeni békülékeny politikát meghirdető Kim De Dzsung dél-koreai elnök és Kim Dzsong Il phenjani történelmi csúcstalálkozóján közös közleményt írtak alá a gazdasági és kulturális együttműködésről, és célul tűzték ki a Koreai-félsziget újraegyesítését. Október 23–24-én az addigi legmagasabb rangú amerikai politikusként Madeleine Albright külügyminiszter Phenjanba látogatott, ahol szóba került Bill Clinton elnök esetleges észak-koreai útja is, azt azonban a rakétaprogramról folytatott tárgyalások megfeneklése miatt lefújták. Clinton végül exelnökként, 2009. augusztus 4-én járt Észak-Koreában, két, kémkedéssel vádolt amerikai újságíró szabadon engedését elérve.

2002. január 29.: A korábban tárgyalási hajlandóságát kifejező George W. Bush amerikai elnök a washingtoni kongresszus két háza előtt tartott országértékelésében Irakkal és Iránnal együtt a gonosz tengelyéhez sorolta Észak-Koreát. James Kelly, a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régióért felelős amerikai külügyi államtitkár az október 3–5-ei phenjani tárgyalásain arról informálta vendéglátóit, hogy az USA tud Észak-Korea titkos nukleáris programjáról, amely a korábbi megállapodások megszegését jelenti. 2003. január 10-én Észak-Korea véglegesítette kilépését az NPT-ből, nem sokkal korábban kiutasította a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreit, februárban újraindította a jongbjoni reaktort, majd véget vetett a rakétakísérleti moratóriumnak.

2003. augusztus 27–29.: A két Korea, az USA, Kína, Japán és Oroszország hatoldalú tárgyalásokat kezdett. Phenjan közölte, a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok rendezését és megnemtámadási szerződést szeretne az USA-val, valamint a reaktorok megépítését, olajat és élelmiszersegélyt. Bush kijelentette, formális megnemtámadási szerződésről nem lehet szó, de Washington hajlandó írásos multilaterális garanciát adni, hogy nem támadja meg Észak-Koreát. A 2005. szeptember 19-ei tárgyalási forduló után közös nyilatkozatot tettek a Koreai-félsziget atomfegyver-mentességének megteremtéséről.

2006. október 9.: Föld alatti nukleáris kísérleti robbantást hajtott végre Észak-Korea, a töltet erejét 5–15 kilotonna közé becsülték.

2007. október 2–4.: Ro Mu Hjun dél-koreai elnök és Kim Dzsong Il phenjani csúcstalálkozóján a katonai feszültség enyhítéséről és az újraegyesítés irányába tett lépésekről állapodtak meg. November 5-én amerikai szakértők felügyeletével megkezdték a jongbjoni reaktor leszerelését, az észak-koreaiak később 18 ezer oldalnyi dokumentumot adtak át nukleáris létesítményük múltbeli működéséről.

2009. május 25.: Phenjan végrehajtotta a második föld alatti nukleáris robbantását, ami 15–20 kilotonnás volt.

2011. december 17.: A három évvel korábban agyvérzést szenvedett Kim Dzsong Il elhunyt, utódja a harmadik, legkisebb fia, Kim Dzsong Un lett.

2012. április 13.: Észak-Korea sikertelenül próbált műholdat fellőni, Kim Ir Szen születésének két nappal későbbi 100. évfordulóján a katonai díszszemlén mobil indítású interkontinentális ballisztikus rakétákat mutattak be. December 12-én egy másik Unha–3 rakéta sikeresen pályára állított egy műholdat.

2013. február 12.: Végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását Észak-Korea, a töltet nagyságát a dél-koreai védelmi minisztérium 6–7 kilotonnásra becsülte.

2016. január 6.: Föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre Észak-Korea, amely azt állította, hidrogénbombát robbantott. Nyugaton úgy vélik, Phenjan nem termonukleáris fegyvert tesztelt, hanem „csak” magfúziós elemet is tartalmazó erősebb atombombát.