Keresztes Imre
Keresztes Imre
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A világ egyik legrégebbi Korán-töredékének felfedezése megtréfálja a tudósokat. Egyidős az iszlám keletkezésével, de az is lehet, hogy még korábbi, és írója ismerhette Mohamedet.

Rendkívül értékes ajándékot vitt Károly walesi herceg, brit trónörökös a minap az Egyesült Arab Emírségekbe. A két ország kulturális együttműködését elindító látogatásra a Birminghami Egyetem könyvtárában tavaly megtalált Korán-lapokat vitte magával. A töredék a szénizotópos kormeghatározás szerint legalább 1371 éves – ha pontosan ennyi, akkor Mohamednek, az iszlám prófétájának halála után 13 évvel keletkezett. A lelet óriási jelentőséggel bír a muszlim világ számára, amit a hercegi látogatás és a jelképes visszavitel is hangsúlyoz.

A felfedezés egy kutatónak köszönhető, aki a Birminghami Egyetem könyvtárában lapuló, a VII. század kései éveiből származó Korán lapozgatása közben figyelt fel két, a többitől elütő lapra. Az alapos vizsgálatnak, az Oxfordi Egyetem radiokarbonos kormeghatározásának eredménye a kutatók legvadabb álmait is felülmúlta: kiderült, hogy a tintával juh- vagy kecskebőrre írt lapok több mint 95 százalékos valószínűséggel az 568–645 közötti időből származnak, azaz jóval korábbiak, mint az a Korán-példány, amely a kincset rejtette – ecsetelte David Thomas, a Birminghami Egyetem tanára.

A muszlim hagyomány szerint a Korán alapját az 570-ben született Mohamed álmában látott kinyilatkoztatások adják, amelyeket a prófétának 610-től egészen a 632-ben bekövetkezett haláláig sugallt Gábriel arkangyal. A tanítások eleinte szájról szájra terjedtek, és legfeljebb pergamenre, pálmalevélre írt vagy kőre, tevecsontra karcolt részek létezhettek, amikor a Mekkából menekülés után Mohamed 622-ben Medinában létrehozta az első muszlim közösséget. Az eddigi feltételezések szerint az első Koránt 650 körül készíthették el.

A birminghami töredék tehát nagyjából egyidős lehet az iszlám születésével. Szakértők szerint nem csupán az egyik legkorábbi példányból való; nem kizárt, hogy magának az első Koránnak néhány lapját találták meg. Az iszlám első szent könyvét a 632-től 634-ig uralkodó első kalifa, Abu Bakr rendelte meg, és a 644-től 656-ig regnáló harmadik kalifa, Oszmán alatt nyerte el végső formáját és tartalmát, amely azóta szinte alig változott. Így feltételezhető, hogy írója élt Mohamed idejében, akár még hallhatta is a prédikációit.

A birminghami lapok rendkívül hasonlítanak a Francia Nemzeti Könyvtárban őrzött, 16 lapból álló Korán-töredékekre. A leletről – amelynek szénizotópos vizsgálatát eddig nem végezték el – úgy tartják, hogy azt Abu Bakr első kalifa rendelte meg az első egyiptomi mecsetként számon tartott kairói – akkori nevén fusztáti – Amr ibn al-Ász számára. A kézirat Franciaországban lévő darabját Jean-Louis Asselin de Cherville orientalista hozta Európába, aki Egyiptom alkonzulja volt, amikor a XIX. század elején Napóleon hadserege elfoglalta a Nílus menti országot. Az alkonzul özvegye vélhetően igyekezett értékesíteni a Korán-oldalakat és más régi muszlim kéziratot az Egyesült Királyság nemzeti könyvtárának, de ez nem sikerült, így kerülhettek azok a francia nemzeti bibliotékába.

A birminghami lapok kalandosabb úton jutottak el Angliába. Az Amr-mecset híres eredeti Koránjának maradványait a XIX. század második felében átvitték a kairói nemzeti könyvtárba, de valószínűleg egyes oldalak „eltűntek”, és a régiségpiacon kötöttek ki. Néhány darab egészen Moszulig jutott, ahol többször is megfordult az észak-iraki város mellett született Alphonse Mingana kaldeus pap. Az orientalista 1913-ban érkezett Angliába, Manchesterben alapított családot, és ott került kapcsolatba Edward Cadburryvel, a csokoládégyáros-dinasztia sarjával. Mingana a filantróp üzletember megbízásából és pénzéből vásárolgatott régiségeket közel-keleti útjain. Cadburry a vallástudományok központjává akarta tenni Birminghamet, amihez a kaldeus pap az 1920-as években több mint háromezer dokumentummal járult hozzá. A Mingana-gyűjtemény része volt a Korán-részlet is, amely a csokigyárosnak köszönhetően került a Birminghami Egyetemre.

Edward Cadburry csokigyáros és Alphonse Mingana orientalista. Hatékony együttműködés

Nem kizárt, hogy a kérdéses Korán több lapja is felbukkan majd magángyűjtemények vagy könyvtárak mélyéből. A birminghami lapok mindkét oldalára írva van, mégpedig a 18., a 19. és a 20. szúrából – Korán-fejezetből –; az egész könyv 200 lapból állhat. Az írás elemzése azonban ellentmondásokat tárt fel. Egyfelől a kézirat bizonyosan előkelő személynek készült, hiszen az akkoriban igen drága állatbőrre írták, éspedig igényesen. Ráadásul az írott arab egy korai változatában, a hidzsázi stílusban, amelyen az iszlám tanítása szerint az arkangyal is szólt Mohamedhez. Másfelől Mustaha Shah, a londoni Keleti és Afrikai Tanulmányok Iskolájának kutatója a szöveg stílusa, grafikája, a versek elválasztása és a nyelvtani jelek alapján úgy véli, hogy a lelet valamivel későbbi lehet.

Akad olyan kutató is, aki a radiokarbon-vizsgálatokkal kapcsolatos fenntartásait hangoztatja, utalva az olyan esetekre, amikor ismert korú kéziratot teszteltek, és az eredmény helytelen volt. Az Oxfordi Egyetem azonban megvédte a módszert, mondván, a szénizotópos eljárás az utóbbi években sokat fejlődött. Persze az elemzés a bőrt, és nem a tintát vizsgálta; lehet, hogy a lapok régebbiek, mint amikor írtak rájuk. Erre viszont a lelkesebb kutatók azzal válaszolnak, hogy az állatot minden bizonnyal nem sokkal az irat megrendelése előtt ölték le.

De a szénizotópos kormeghatározással valószínűsített időintervallum legkorábbi határa az iszlámkutatás egy periferiális áramlata számára is muníciót adott. E szerint a Korán Mohamed megjelenésénél is korábban keletkezhetett, a próféta pedig a szöveget saját céljára, politikai és teológiai programalkotására használta fel. Mohamednek tehát nem voltak látomásai, nem kapott isteni kinyilatkoztatásokat. Ez az álláspont alapjaiban kérdőjelezné meg az iszlám genezisét, és a hit fundamentalista értelmezését is kikezdené. Ám ez a teória áll a leggyengébb lábakon, a legvalószínűbb az, hogy a birminghami lelet a VII. század közepe tájáról való. Az értéke és a jelentősége pedig páratlan, még abban az esetben is, ha nem az Amr-mecset számára készített eredetiből, hanem esetleg annak „csak” egy másolatából való – véli Thomas professzor. A Károly herceget fogadó Öböl menti államban mindenesetre úgy vélték: az, hogy a lelet nem egy arab országban, hanem az Egyesült Királyságban bukkant fel, a vallások közötti kölcsönös tisztelet üzenetét jelenti.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ki nem találná, milyen számokat húztak ki az ötöslottón!

Ki nem találná, milyen számokat húztak ki az ötöslottón!

Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

Állami korrupció és erősödő fasizmus: aktuálpolitika a színpadon

Január 1-től mindenkit büntet a YouTube, aki nem pipál ki egy opciót a feltöltésnél

Január 1-től mindenkit büntet a YouTube, aki nem pipál ki egy opciót a feltöltésnél

Dízel, kombi és mellesleg közel 400 lóerős ez az új Audi S4

Dízel, kombi és mellesleg közel 400 lóerős ez az új Audi S4

Jön a mindenkinek járó alapnyugdíj Németországban

Jön a mindenkinek járó alapnyugdíj Németországban

Otthongondozási díjra is jogosultak lehetnek az 1-es típusú cukorbeteg gyerekek szülei

Otthongondozási díjra is jogosultak lehetnek az 1-es típusú cukorbeteg gyerekek szülei