Kedden bejelentette távozását Nagy-Britannia EU-nagykövete. Sir Ivan Rogerst az előző brit miniszterelnök, David Cameron nevezte ki a brüsszeli brit EU-képviselet élére 2013-ban, és az eredeti tervek szerint novemberig töltötte volna be a tisztséget.

Theresa May jelenlegi brit miniszterelnök a tervek szerint március végéig indítja el a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásával. Ez a cikkely szabályozza a kilépés feltételeiről szóló tárgyalássorozatot.

Rogersre általános várakozások szerint kulcsszerep hárult volna a tárgyalási folyamat kezdeti szakaszában. A Financial Times online kiadásának értesülése szerint azonban az utóbbi hónapokban feszültté vált a viszony a brit EU-nagyövet és Theresa May stábjának több tagja között.

A londoni gazdasági napilap forrásai szerint ennek közvetlen előzménye az a kiszivárgott értesülés volt, amely szerint Sir Ivan Rogers "zártkörű beszélgetéseken" az EU-val folytatott brit kereskedelem feltételeiről tervezett tárgyalások elhúzódásának lehetőségére figyelmeztette a kormány egyes tagjait.

A BBC-hez decemberben eljutott leiratok szerint Rogers a hónapokkal korábbi megbeszéléseken nem tartotta kizártnak, hogy az erről szóló tárgyalássorozat és az elért megállapodás ratifikálása az egyes tagországok törvényhozásaiban akár a 2020-as évek közepéig is eltarthat, bár a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye kétévnyi időtávlatot határoz meg a kilépési feltételek kidolgozására.

Sir Ivan Rogers a brit EU-politika legtapasztaltabb veteránjai közé tartozik. Már az 1990-es években részt vett az unió kereskedelempolitikai irányelveinek kidolgozásában, majd Tony Blair egykori munkáspárti miniszterelnök személyi tanácsadója és titkára volt.

Fél éven belül a második magas rangú brit EU-képviselő távozik idő előtt posztjáról.

Lord Jonathan Hill, a pénzügyi szolgáltatások szabályozásáért, a pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unió megteremtéséért felelős biztos tisztségét töltötte be az Európai Bizottságban, de lemondott tisztségéről, miután a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

Lord Hill a távozását bejelentő tavaly nyári közleményében nem titkolta, hogy "rendkívüli csalódással" fogadta a referendum eredményét, és közölte: nem tartaná helyénvalónak, ha megtartaná EU-biztosi tisztségét, "mintha mi sem történt volna".