Áll a bál Washingtonban az új elnök stratégiai főtanácsadójának új szerepe miatt: demokrata és republikánus képviselők is aggódnak amiatt, hogy Donald Trump az újjászervezett Nemzetbiztonsági Tanácsba delegálta Stephen Bannont. A jobboldali Breitbart hír- és véleményportál volt igazgatója, a Trump-kampány főszervezője és ideológusa, aki remek kapcsolatokat ápol az európai szélsőjobb néhány vezetőjével, így olyan teljhatalomhoz, nem mellesleg minősített nemzetbiztonsági információkhoz is juthat, amelyek összeférhetetlenek lehetnek tanácsadói szerepével.

A Fehér Ház január végén tudatta, hogy az új elnök átszervezi az amerikai kül- és biztonságpolitikát alapvetően meghatározó Nemzetbiztonsági Tanácsot, és abban – az elnök, az alelnök, a védelmi, a külügy- és az energiaipari miniszter, valamint a vezérkari főnök és a hírszerzés vezetői mellett – az elnöki főstratéga, a semmiféle hírszerzési vagy védelmi múlttal nem rendelkező Stephen Bannon (és Reince Priebus, a Fehér Ház kabinetfőnöke) is állandó helyet kap. Az átszervezést azzal indokolták, hogy a 21. század biztonsági kihívásai új, adaptívabb döntéshozói struktúrákat kívánnak meg. 

afp

A döntés elsősorban nem a híres "Situation Roomban" zajló teljes tanácsi üléseket érinti, hanem annak vezetői fórumát, a Principals Committee-t, amelyen az új rendelkezések szerint a főstratéga Bannon teljes jogú tagként állandóan részt vehet, miközben a vezérkari főnök és a titkosszolgálat vezetői nem mindig. Sokan ebben a döntésben látják az igazolását annak, hogy Trumppal valójában egy "President Bannon" költözött a Fehér Házba.

John McCain, a szenátus védelmi erők bizottságának elnöke máris "radikális elmozdulásként" értelmezte a döntést a tanács eddigi történetétől, Susan Rice, Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pedig "teljes őrületnek". Michael G. Mullen volt vezérkari főnök, a tanács volt tagja is határozott hangú véleménycikkben támadta meg a döntést a The New York Times-ban, hangsúlyozva, hogy Bannon részvétele átpolitizálhatja a nemzetbiztonsági döntéseket.

Több elemző is felhívja a figyelmet arra, hogy George W. Bush idején még a mindenható főtanácsadó-ideológus, Karl Rove sem szerzett jogot a Nemzetbiztonsági Tanács ülésein való részvételre, hogy ezzel is biztosítsák a politikai döntéshozatal és a nemzetbiztonsági kérdések szétválasztását, hogy tehát az egyenruhások ne érezzék, hogy a politika "beszennyezheti" az életről és halálról szóló döntéseket. Obama idején David Axelrodnak megengedték, hogy néha beüljön a megbeszélésekre, de saját elmondása szerint csak "a szélén ült, és csendben maradt". 

AFP / Mandel Ngan

A nagyobb amerikai és európai lapok máris Bannon Kína ellen háborút vizionáló, a Vatikán jelenlegi főnökével is élesen szembemenő kijelentéseire hívják fel a figyelmet, meg arra, hogy Bannon korábban a struktúrákat lebontó "leninistaként" jellemezte önmagát. Kérdés az is, hogy a választási kampány idején Trump és a hírszerző közösség között az orosz hackerek szerepe miatt felszínre tört, máig fel nem oldott konfliktus nem mélyül-e tovább ezzel a stratégiai döntéssel, hiszen az új elnök részéről inkább további bizalomerősítő lépéseket várnának a hírszerző ügynökségek felé.

Bonyolítja a dolgot, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács döntései nem tartoznak az információszabadságról szóló törvénnyel (FOIA) kiperelhető iratok közé, így nem tudható meg, pontosan mely politikai döntésekért felel a testület.

A kongresszus demokratái most jogi úton akarják megakadályozni Bannon beemelését a testületbe. Két ilyen értelmű törvénytervezet benyújtása után ötven demokrata képviselő levélben kért magyarázatot az elnöktől a szokatlan lépésre, hangoztatva, hogy "a nemzetbiztonság nem eshet a pártpolitika áldozatául". A levél szerint egyébként súlyosbító körülmény, hogy Stephen Bannont antiszemita, illetve muszlimellenes nézetekkel is vádolják, így még nagyobb a jelentősége annak, ha valóban állandó tagja lesz a tanácsnak. 

afp

Ez azonban ebben a formában nem igaz: a 63 éves, nyíltan hataloméhes, konzervatívok által is folyamatosan bírált Bannon nem rasszista és nem antiszemita, de a korábbi konzervatív hír- és véleményportált kétségkívül megnyitotta az alt-right irányzat szélsőségei előtt, akik ha nem is a cikkekben, de a kommentekben fehér nacionalista, radikálisan bevándorlásellenes és antiszemita nézeteiknek is hangot adtak. Sokak szerint főként Bannon felelős a nagy vihart kavart, "muslim ban" néven elhíresült, bíróságok által végül hatályon kívül helyezett kitiltási botrányért, ám az is tény, hogy amikor kiderült, mekkora káoszt okoz az előkészítetlen rendelet a világ repülőterein, Bannon volt az, aki megpróbálta visszavonatni, sikertelenül.

Érdekes fordulatot akkor vett Bannon kinevezési ügye, amikor kiderült, hogy Donald Trump arról panaszkodott: nem teljes körűen tájékoztatták előzetesen a kinevezés jogköreiről. A The New York Times információi szerint legalábbis a papírt maga Bannon és egy másik alt-right közeli tanácsadó, Stephen Miller állította össze, az elnök pedig úgy írta alá, hogy nem volt teljesen tisztában a kinevezett széles hatalmi jogosítványaival. Szokásos Twitter-üzeneteinek egyikében Trump "teljes fikciónak" nevezte a Times sztoriját, ismét azzal vádolva a lapot, hogy "történeteket és forrásokat talál ki".

A Fehér Ház sajtófőnöke, Sean Spicer azzal védte a kinevezést, hogy Bannon "volt haditengerészeti tisztként nagyon nagy mértékben érti a jelenlegi világot, a geopolitikai tájképet", és "kulcsfontosságúnak" nevezte az elnök stratégiai főtanácsadójánal jelenlétét a Nemzetbiztonsági Tanács ülésein.