Két fontos személyi döntésével két legyet ütött egy csapásra a megválasztott amerikai elnök. Az egyik azonban azonnal kiverte a biztosítékot.
Sem Donald Trump kampánya, sem kampánycsapatának összeállítása nem nélkülözte a látványos és meghökkentő fordulatokat. A jelölt kétszer is változtatott a csapatkapitányon (előbb Corey Lewandowskit, majd az igencsak oroszbarát Paul Manafortot rúgta ki), majd a győzelem után folytatta győzedelmes, ám hosszú távon kétséges stratégiáját: a "rendszerkonform", hagyományos republikánus bázis összebékítését az épp ez ellen lázadó új, radikálisan jobbos mozgalommal.
Ennek az elképzelésnek a jelei a vasárnapi személyi döntések. Trump két kulcspozícióra is megnevezte embereit: kampányfőnökét, a 44 éves Reince Priebust tette meg a Fehér Ház kabinetfőnökének, ugyanakkor bejelentette azt is, hogy nem más, mint Steve Bannon, a Breitbart radikális hírportál volt vezérigazgatója, exfilmproducer és befektetési bankár lesz a stratégiai főtanácsadója. Teljesen nyilvánvaló, hogy a döntéssel Trump megpróbált egy ide–egy oda gesztust tenni egyrészt a konzervatív képviselőknek, akiknek jó része dermedten követte jelöltjük kampányüzeneteit, másrészt az őt győzelemhez segítő, egyelőre marginális, de növekvő alt-right irányzatnak.
A pártelit és a republikánus képviselők körében népszerű Priebus, a Republikánus Országos Bizottság elnöke (hazai fogalommal tehát pártelnök) legfontosabb feladata az lesz, hogy megteremtse a folyamatos összhangot a Fehér Ház és a Kongresszus, illetve a Szenátus között. Immár mindkét házban republikánus a többség, nem mindegy tehát, milyen feladatokra koncentrálnak, hiszen Trump, akiről a republikánus politikusok és nemzetbiztonsági szakértők sora határolódott el az idő folyamán, sok kérdésben egyáltalán nem a mainstream republikánus álláspontot vitte a kampányban.
S bár Trump szerint a két kinevezett "egyenrangú társként" vesz majd részt a döntésekben, azért a szükséges összhang megteremtésének épp az új stratégiai főtanácsadó személye lehet az akadálya. Az sem kizárt, hogy nem lesz súrlódásmentes a két poszt közti összhang sem, hiszen az elnök főtanácsadója is nagyban alakítja az elnök napi programját, kapcsolati hálóját.
Az amerikai köznyelvben "take no prisoners" (szabad fordításban: nem szedünk túszokat) megközelítésnek nevezik azt, amikor valaki olyannyira elszánt egy cél elérése érdekében, hogy hadjárata során inkább megöli a túszokat, azaz nem hajlandó a csak az időt rabló kisebb járulékos károkkal, pl. más emberek érzéseivel foglalkozni. Steve Bannon pontosan ilyen stratéga. Nem véletlen azonban, hogy augusztusban, akkor még hanyatlófélben lévő kampánya felélesztésére Trump őt és egy másik megosztó személyiséget, Kellyanne Conway közvélemény-kutatót vette maga mellé.
A republikánusok körében is radikálisan jobboldalinak, fehér nacionalistának, sőt antiszemitának tartott Bannon nemcsak a demokratákat meg a polkorrekt baloldalt ostorozta folyamatosan lapjában, de a főáramú konzervatívokat is, mint Paul Ryant vagy a Trump által is megalázott háborús hőst, John McCaint. Trump már évek óta ismerte Bannont, de végül azért döntött mellette, mert olvasta a Breitbart portál (a Politico kifejezésével: "talpnyaló") beszámolóit kampányáról. Bannon nemhogy leállította Trump legvadabb választási üzeneteit, de még külön fel is tüzelte a jelöltet, hogy álljon bele egy sokkal harcosabb migráció- és muszlimellenes kampányba, vállalva azt a kockázatot is, hogy üzenetei nem jutnak majd el a mérsékelt centrumba.
Mint arról már beszámoltunk, Bannon egy új politikai irányzat, a konzervativizmus és a szélsőjobb közti szabad átjárást biztosító alt-right képviselője, aki a korábban inkább csak pengeélesnek és provokatívnak számító Breitbart hír- és véleményportált megnyitotta a korábban nem antiszemita, de szélsőséges hangütésű írások előtt is. (Sőt, az alapító Andrew Breitbart egyenesen gyűlölte a rasszizmust, állítja barátja, Ben Shapiro volt Breitbart-szerkesztő, "Trump Pravdájának" nevezve a mai portált.) A lap, amelynek nemzetbiztonsági szakértője egyébként a magyar Gorka Sebestyén, kritikusai szerint egész konspirációs elméleteknek is teret adott, a kisebbségeket pedig folyamatosan bűnözőkként állítja be (külön tag-ként van megadva pl. a black crime). A demokraták szerint legalábbis nem véletlen, hogy a Ku-Klux-Klan saját hőseként tekint Trumpra, (aki igyekszik elhatárolódni a fajgyűlölő társulattól).
Ami Bannon antiszemitizmusát illeti, ezt a vádat főként volt felesége emlegette eskü alatt 2007-es válásuk során. Az asszony szerint Bannon azt mondogatta, hogy nem engedi majd a lányaikat zsidó iskolába járni, ugyanis nem szereti azt, ahogyan a zsidók nevelik a gyerekeiket. Mindezt azonban Bannon tagadta. Ő felelt egyébként azért a kampányszpotért is, amelyben a "nemzetközi pénzvilágról" szóló szöveghez ismert zsidó bankárok és vállalkozók képei szolgáltak illusztrációul.
Nem lehet azonban elmenni amellett sem, hogy sok konzervatív választót irritálta az elmúlt évek balos polkorrekt nyomulása, az például, hogy míg a főáramú média egyre-másra a genderideológiákkal volt tele, a szélsőbalos campusok és a kisebbségek sokszor túlzó követeléseiről számolt be, elsikkadtak azoknak a rétegeknek a napi gondjai, amelyek végül Trump mellett tették le voksukat. "Trump azért nyert, mert sok amerikait meggyőzőtt arról, hogy szétrombolja a politikai korrektséget" – állapította meg a Reason.
Az új elnöknél betöltött új szerep mindenesetre az új stratégiai főtanácsadót is kötelezi. Donald Trumpnak hamarosan tettekkel is be kell bizonyítania, hogy nem egy fehér felsőbbrendűséget hirdető, rasszista exkampányfőnök költözik Bannon személyében a Fehér Házba.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélyemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
