A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Emlékeznek még Trump magyar származású kihívójára, Zoltán Istvánra, pontosabban Istvan Zoltanra? A transzhumanista jelölt, bár sok esélye nem volt, megpróbálta népszerűsíteni tanait. Nem más ellen küzd, mint a halál ellen – hite szerint a technológiai fejlődés egy nap elhozza a halhatatlanságot az emberiségnek. Programját egy koporsó alakú Blue Bird autóval járva terjesztette szerte az USA-ban, amit csak a Halhatatlanság Buszának nevezett. A New York Times most cikket közölt az eszméről, követőiről és persze róla, 600 mérföld megtétele után. "Az én kihívásom, hogy megküzdjek az emberek apatikus hozzáállásával a tekintetben, hogy meghalnak-e, vagy sem", mondja Zoltan, aki szerint végigszáguldani az óriáskoporsóval Amerikán az egész ország, sőt a világ számos pontján fog vitát kavarni a kérdéskörben. A cikk ismerteti a transzhumanizmus tételeit is, melynek lényege, hogy egy ponton túl az emberek túllépnek az állati biológiai létezésen, a tudatunkat fel fogjuk tölteni gépekbe – transzhumanista tudósok halottak levágott fejét próbálják visszahívni az életbe laboratóriumaikban. A transzhumanisták valamiféle kiborg állapotot is létre akarnak hozni, amelyben az élő és a gépi összekapcsolódik, új minőséget hoz létre. Zoltannal a cikkíró először 2014-ben találkozott, akit egy életnagyságú Ken-figurának látott (Barbie párja), és aki Hamlethez hasonlította magát, aki Yorick fejét tartva elmélkedik az elmúlásról. Zoltannak vannak rajongói, akik segítették turnéján, például az Eternal Life Fan Club tagjai. Hogy lassan halad az eszme elterjesztése? Egy virtigli transzhumanistának ilyet nem lehet mondani, hiszen úgy hiszi, hamarosan részesül az örök életből, és akkor simán kihúz akár ötszáz évet is féllábon.
