„Putyin rossz formában volt, népszerűségi indexe három év alatt húsz százalékpontot zuhant, s az 1990-es évek óta legkomolyabb tüntetéseket rendezték Oroszország nagyvárosaiban. Bár Putyinnak sikerült levernie a lázadást, csupán az oroszok hatvan százaléka támogatta őt.  Úgy tűnt véget ér Putyin és az orosz nemzet románca, sokaknak nem tetszett, hogy a miniszterelnöki tisztségből visszatért az államfői posztra – írta a Krím három évvel ezelőtti elfoglalásáról szóló elemzésében a The Moscow Times című moszkvai hetilap.

A lap szerint Putyin tudta, lépnie kell, ha meg akarja őrizni hatalmát, s a Krím félsziget elfoglalásának a lehetősége szinte a semmiből esett az ölébe. „Ha Ukrajnában 2014 tavaszán nem döntik meg az oroszbarátnak számító Viktor Janukovics államfő hatalmát, valószínűleg nem is került volna sor a katonai akcióra. Pár hónappal korábban fel sem merült a Krím annektálásának a lehetősége” – írta a lap.

Az elemzés szerint ugyan Putyin komoly kockázatot vállalat a nemzetközi elszigeteltséghez vezető katonai akcióval, túlélési ösztöne – legalábbis a belpolitikai színtéren – nem hagyta cserben.

„A Krím elfoglalása véget vetett Putyin bizalmi válságának, népszerűsége az egekbe szökött, s jelenleg is nyolcvan százalék körül van. De Putyin többet ért el, mint hogy csupán megőrizte hatalmát. A Krím elfoglalása mélyen beépült az orosz nemzeti tudatba, a félsziget visszaszerzését most úgy értékelik az oroszok, mint a második világháborúban aratott győzelem utáni második legnagyobb diadalt” – véli a lap, amely szerint az oroszok már-már irracionális módon ragaszkodnak a félszigethez: annak ellenére sem bánják a kalandot, hogy tudják e miatt sújtották őket pénzügyi szankciókkal, de mégis készek a nadrágszíj meghúzására.

„A félsziget annektálása nem csak azt jelenti, hogy a Krím a mienk lett, hanem azt is, hogy Oroszország helyreállította a szovjetunió széthullása után elvesztett nagyhatalmi státusát. Az oroszok úgy érezték, az utóbbi 25 évben az ország beteg volt, s mára sikerült kikúrálni magunkat” – jellemezte a közhangulatot Alekszej Levinszon, a Levada Központ nevű független elemző intézet szakértője.

A VTSIOM közvélemény-kutató intézet felmérése szerint az oroszok többsége változatlanul úgy vélik, a Krím elfoglalása a nehézségek ellenére is sikernek számít, s csak a nagyvárosokban akadnak nagyobb számban ellenzők. A VTSIOM szerint a megkérdezettek nyolcvan százaléka helyesli most is a Krím elfoglalását.