Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Nagyot lépett áhított célja felé Észak-Korea, de még távol van attól, hogy atomtöltetű rakétákkal fenyegesse az USA-t. Kisebb rakétáival viszont vígan bizniszelhet a világban – a hagyományos szankciós politika fabatkát sem ér. Ám a nagyhatalmak nem fogják hagyni, hogy Kim Dzsong Un nevessen a végén, ha eljön az ideje, lecsapnak.

Sikeres rakétakísérletet hajtott végre Észak-Korea, olyan rakétát lőttek ki, amely 2500 km magasra és 950 km távolságra jutott el, és valahol a Japán-tengerben ért földet, vagyis vizet. A magasság azért fontos, mert rakéta működési elvének kulcseleme, hogy elég magasra tudjon feljutni. A világ felfigyelt erre, hisz most úgy tűnik, Észak-Korea elérte egyik fő célját: olyan rakétát kifejleszteni, amely eléri Amerikát. Az ázsiai diktatúrának régi célja ugyanis olyan hordozórakétát kifejleszteni, amely nukleáris töltettel fenyegetheti a főgonosznak tartott USA-t. Ettől még távol van – a most villantott rakéta maximum Alaszkáig érne el, a csendes-óceáni Guam szigetén működő amerikai támaszpontig is eljuthatna, de a Hawaii-szigeteket nem veszélyeztetné.

Az országban rakétakísérlet és atomkísérlet követi egymást már évek óta, mondta Tálas Péter, az NKE Rendészettudományi Karának tanszékvezetője a hvg.hu-nak. Ez elsősorban orosz technológiát, illetve annak továbbfejlesztését jelenti. Phenjan 1976-ban kezdett bele a rakétaprogramba, akkor még szovjet technológiát igénybe véve. Két problémát kell leküzdeni: legyen egy elég nagy távolságra elérő hordozórakétája, illetve legyen egy olyan miniatürizált nukleáris töltete, amely a rakéta fejére szerelhető. A rakétát, úgy tűnik, lassan sikerült kifejleszteni, a nukleáris fej még odébb van.

Van olyan terület, ahol Észak-Korea hasít

Bár Észak-Korea a világ egyik legelmaradottabb, legszegényebb országa, a rakétatudományban élen jár – fejleszt korábbi technológiát, kidolgoz újakat. Ez a terület fontos gazdasági szempontból is, vannak országok, amelyek üzletelnek a diktatúrával a nemzetközi tiltások dacára: ázsiai, afrikai és közel-keleti országok szoktak vásárolni Észak-Koreától. Nekik nem feltétlenül interkontinentális ballisztikus rakétára van szükségük, elég, ha kisebb hatótávolságú rakétákkal meg tudják fordítani a regionális geopolitikai helyzetet, azaz fenyegethetik a szomszédjaikat. Észak-Korea nem feltétlenül rakétákat ad el és szállít ezeknek az országoknak, hanem know-how-t, technológiát, magyarázta Tálas. És minden ilyen sikeres rakétakísérlet felfogható ennek az üzletnek hangos propagandájaként is. Észak-Korea sikerei mindazonáltal megcsappantak, mióta Kína is beszállt a rakétaiparba, de a kisebb rakéták területén még maradt mozgástere.

Egy észak-koreai rakétakilövésről szóló tudósítás egy tokiói utcai tévéképernyőn
©

Nem nagyon van hova fenyíteni

Milyen retorziók érhetik az országot? Itt a világ elég tanácstalan lehet, hiszen a szankciókat a világ, mondhatni, kimaxolta Kim Dzsong Un országa ellen, azokon nem nagyon lehet szigorítani. És bár Donald Trump nem félt odacsapni Szíriában, amikor nagyjából biztos volt abban, hogy Aszad vegyi fegyvereket vetett be saját népe ellen, az ázsiai térség országai – Amerika szövetségesei sem – most nem örülnének egy fegyveres akciónak. Egy támadás kimenetele, utóhatásai is kockázatosak lennének. Egyelőre Donald Trump twittelt kettőt, ő Kínától várja, hogy odahasson Észak-Koreára.

Tálas szerint is kulcskérdés a kínai reakció: a szomszédos nagyhatalomnak még legélénkebbek a gazdasági kapcsolatai Észak-Koreával, így Kína tud még fájdalmasat lépni szankciók terén, és diplomáciai nyomást is gyakorolhat. Ha akar – Tálas szerint most Kína nem akar szívességet tenni a sok feszültséget okozó Trump-elnökségnek, így ez sem valószínű, még ha egyébként az amerikai–kínai álláspont a nukleáris fegyverkezés kapcsán ugyanaz: elítélik azt. És Kínának most éppen nem is érdeke megregulázni Észak-Koreát. Marad a hagyományos tiltakozás a világközösségtől: az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítéli a rakétakísérletet, és felszólítja Phenjant, hogy ezt a a tevékenységet mellőzze. Tálas szerint ezek a tiltakozási formák "nem túl hatékonyak" – nincs nagyon tere a hagyományos szankciós politikának.

Kim Dzsongun figyeli a rakétakísérletet
©

Ha eljön az ideje, odacsap a világ

Akkor tehát a világ mostantól ölbe tett kézzel várja, hogy Kim Dzsong Un elérje céljait, és nukleáris nagyhatalommá váljon? Bizonyosan nem, mondja Tálas, Phenjan el fog jutni egy olyan határvonalhoz, amikor a valódi nagyhatalmak megakadályozzák ezt. Mert senki nem akar még egy tényezőt látni, sem Kína, sem az USA, sem Oroszország. Ez a pont még nem jött el, de nemsokára itt lehet.

A CNN úgy írja, az utóbbi idők kísérleteiben már szilárd üzemanyagú rakétákat (orosz eredetű Scudokat) tesztelt Észak-Korea, ami azért fontos, mert míg a folyékony hajtóanyagú rakétákat kilövés előtt fel kell tölteni, és az órákat vesz igénybe, a másik rakétatípus gyorsan kilőhető. Ám ezeket a szilárd hajtóanyagú rakétákat még csak most kezdi el tesztelni az ország (eddig három sikeres kísérlet volt), és kell legalább jó tíz év, hogy ezekből megbízható interkontinentális ballisztikus rakéta lehessen.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Szalai Erzsébet: A Fidesz és a hatalom konvertálása

Szalai Erzsébet: A Fidesz és a hatalom konvertálása

Macron: A Fidesz felfüggesztése kudarc

Macron: A Fidesz felfüggesztése kudarc

Gozsdu: Letolt nadrággal, nemiszervük mutogatásával bulizott a társaság

Gozsdu: Letolt nadrággal, nemiszervük mutogatásával bulizott a társaság

Óriási robbanás és rengeteg áldozat a kínai vegyi robbanásban

Óriási robbanás és rengeteg áldozat a kínai vegyi robbanásban

Náray Tamás nem ért egyet azzal, hogy Orbán Viktor gatyáján nevetünk

Náray Tamás nem ért egyet azzal, hogy Orbán Viktor gatyáján nevetünk

Van ám nagyobb is az Ausztráliánál talált holdhalnál, ez például akkora, mint két ember – videó

Van ám nagyobb is az Ausztráliánál talált holdhalnál, ez például akkora, mint két ember – videó