szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az uniós menekültpolitika alapeleme, a dublini rendelkezések érvényességét mondta ki az Európai Bíróság. A közösségi jogkörben működő bevándorláspolitika kérdéseinek száma egyre nő.

Akármennyire is fogadkozott Orbán Viktor, hogy Magyarország senkit nem fogad vissza a dublini rendelkezések ellenére, az Európai Bíróság legutóbbi ítélete épp azt mondja ki, hogy kivételes menekülthelyzet ide, túlterhelt határállamok (Görögország, Olaszország) oda, a dublini rendszer bizony érvényben van – mindezt az általában a bíróság ítéletét meghatározó főtanácsnoki véleménnyel szembehelyezkedve mondta ki. Ez az a rendszer, amit az EU azért fogadott el, hogy egyrészt ne legyen értelme egyes kipécézett EU-tagországokba kívánkozniuk a menekülteknek, másrészt a tagállamokat is arra akarta ezzel rávenni Brüsszel, hogy közelítsék egymáshoz a menekültügyi ellátás színvonalát. Enyhe kifejezés, hogy nem ez történt, példának elég felhozni azt, hogy míg Bécsben egy elismert menekült akár 1100 eurós havi segélyt is kaphat, nálunk már integrációs szerződés és segély sem jár neki. Már ha megkapja a menekültstátuszt: a HVG cikkében olvasható, hogy nálunk a menekülők közül 55 ezret fordítottunk vissza a határon, 17 ezer kérelmet utasítottunk vissza, 42 ezer embert utasítottunk ki, és csak 2 ezer embernek adtunk menedékjogot 2012 és 16 között. A határon való visszautasításban Spanyolország áll az élen, de az országnak két afrikai enklávéja is van, amit a menedékkérők évek óta szabályosan ostromolnak.

További részleteket a kvótaperről és az európai menekültügy kérdéseiről az e heti HVG-ben olvashat!

hvg
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!