Idegméreg végezhetett Kim Dzsong Nammal, az észak-koreai diktátor féltestvérével. A merényletet övező találgatásokban felsejlik, hogy Peking a meggyilkolt Kimet tarthatta talonban arra az esetre, ha öccse, Kim Dzsong Un brutális rendszere az összeomlás szélére kerülne.
Két, önmagában viszonylag ártalmatlan összetevőre bontható a vegyi fegyvernek minősülő VX idegméreg, amely tiszta formájában színtelen, szagtalan és íztelen, s tíz milligramm belőle a bőrre juttatva rövid idő alatt végez az áldozattal. Ezt használhatta ki az a két nő, aki a Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtéren február 13-án Kim Dzsong Nam arcára kent valamit. Az észak-koreai diktátor, Kim Dzsong Un idősebb féltestvére rosszul lett, és rövid időn belül, a kórházba szállítás közben meghalt. Khalid Abu Bakar malajziai rendőrfőnök a múlt héten jelentette be, hogy a holttesten az izmokat görcsös összehúzódásokra ingerlő, és végül a légzést leállító VX nyomaira bukkantak.
Az idegméreg felfedezése új dimenzióba emelte a már eddig is krimiírók tollára kívánkozó, rejtélyes halálesetet. A VX előállítását, birtoklását és felhasználását tiltja az 1993-ban aláírt vegyifegyver-konvenció, amelyhez Észak-Korea nem csatlakozott. Az 1950-es években brit tudósok által kifejlesztett VX-et még soha senki nem vetette be, kivéve az Aum Sinrikjo (Magasztos Igazság) japán vallási szektát, amely 1994–1995-ben a házilag készített változatával három embert mérgezett meg, akik közül egy meghalt. Szakértői becslések szerint Észak-Koreának évi 4500 tonnás a vegyifegyver-előállítási kapacitása, amit háborús időben 12 ezer tonnásra tud felpörgetni.
Phenjan tagadja, hogy köze lenne Kim Dzsong Nam halálához, sőt azt sem ismeri el, hogy az észak-koreai vezér fivéréről lenne szó. Khalid Abu Bakar kijelentette, hogy nem hisz a térfigyelő kamerák által megörökített – és rövid időn belül elfogott – két nő ártatlanságában, s az egyikük az akció után rosszul lett és hányt. A vietnami és indonéziai nő azt állítja, mit sem sejtő utasok megviccelésére bérelte fel őket egy tévés forgatócsoport, ám a hatóságok szerint alaposan megszervezett akcióról van szó, amelynek szálai Phenjanba vezetnek. Ahová a merénylet után több, a részvétellel gyanúsított észak-koreai férfi is rögvest távozott. Malajziában szeretnék kihallgatni az észak-koreai nagykövetség másodtitkárát is, akit viszont véd a diplomáciai mentesség. Észak-Korea és Malajzia viszonya mostanáig szívélyes volt, a két ország között egymás állampolgárai vízummentesen és közvetlen repülőjáratokkal közlekedhetnek.
Az észak-koreai rezsim az évtizedek során számos terrorakciót hajtott végre külföldön, s végzett kényelmetlenné vált disszidensekkel is (erről lásd Merényletek sora című írásunkat), de az ideggáz felhasználása és Kim Dzsong Nam személye más szintet jelent. Kim Dzsong Nam 1971. május 10-én született, az anyja a sikeres színésznőből előbb Kim Dzsong Il szeretőjévé, majd élettársává lett Szong Hje Rim. Az apja imádta elsőszülött fiát, ám annak létezését jó ideig titkolnia kellett a saját apja, az államalapító Kim Ir Szen előtt, mert az rossz szemmel nézte a házasságon kívüli kapcsolatát. Kim Dzsong Namot minden földi jóval elhalmozták, és már óvodáskorában tábornoki ruhát szabtak rá. Előbb Moszkvába, majd Genfbe küldték tanulni, ahonnan 1988-ban a nyugati életforma és a számítógépek kedvelőjeként tért haza.
Kim Dzsong Il állítólag ekkor neheztelt meg rá, mert az önellátásra berendezkedő sztálinista Észak-Koreában piaci reformokat javasolt. Az addig a kommunista dinasztia harmadik generációjába sorolt, trónörökösnek tekintett Kim Dzsong Nam azért is partvonalon kívülre kerülhetett, mert az apja új feleséget talált magának a félig japán származású táncosnő, Ko Jong Huj személyében, akitől két fia – másodikként Kim Dzsong Un – és egy lánya született. Az ország élén és a személyi kultusz kellős közepén 1994-ben meghalt apja helyére lépett Kim Dzsong Il kegyeiből akkor esett ki végképp Kim Dzsong Nam, amikor 2001-ben a tokiói Narita repülőterén lefülelték, mert az akkori feleségével és a fiával hamis dominikai útlevéllel próbált belépni az országba. A tokiói Disneylandbe tartott, és az útlevélben szereplő álnevének jelentése Kövér Medve volt.
A botrány óta Kim Dzsong Nam külföldön élt, főleg Pekingben és a Kína fennhatósága alá tartozó Makaón, ahol hódolt szerencsejáték-szenvedélyének. Nagy lábon élt, és családja férfi tagjaihoz hasonlóan mindig volt a felesége vagy élettársa mellett barátnője is. Nem tudni, hogy a költséges életmódjára honnan volt pénze, egyes találgatások szerint hosszabb ideig kezelhette a rezsim fegyvereladásból, kábítószer-kereskedelemből, állampolgárai külföldi rabszolgamunkájából és pénzhamisításból feltöltött feketekasszáját. Belenyugodott, hogy az apja 2011. decemberi halálát követően a legfiatalabb fiútestvér, Kim Dzsong Un kerül hatalomra, bár nem számított sok jóra a fivérétől – derült ki azokból az e-mailekből, amelyeket Gomi Jodzsi japán újságíróval váltott, s az utóbbi 2012-ben könyvben megjelentetett. Kim Dzsong Nam állítólag soha életében nem találkozott az öccsével, még az apjuk temetésekor is elkerülték egymást.
Az angolul, franciául és oroszul is folyékonyan beszélő Kim Dzsong Nam kritizálta ugyan a phenjani rezsimet, ám óvakodott attól, hogy Szöulban kérjen menedéket – azt hangsúlyozta, nem disszidált, hanem önkéntes száműzetésben él –, amivel tabut sértett volna. Még zárkózottabb lett, miután híre kelt, hogy 2013-ban Kim Dzsong Un látványosan lefogatta, majd kivégeztette a nagybátyjukat, Csang Szong Teket, aki állítólag régensi szerepet játszott mellette. Az ifjú diktátor már legalább másfél száz észak-koreai politikust és kormánytisztviselőt végeztetett ki – dél-koreai értesülések szerint olykor látványos eszközökkel, és időnként „felségsértésért” –, ám Csang a gyerekkora óta közel állt Kim Dzsong Namhoz. Aki 2012-ben, egy ellene tervezett merényletről értesülve, esedezett az ő és családja életéért a féltestvérénél – a jelek szerint hiába. Egyelőre nem világos, hol tartózkodik a fia, Kim Han Szol, aki 2012-ben, amikor Boszniában tanult, egy finn tévécsatornának adott interjúban diktátornak nevezte nagybátyját.
Az észak-koreai rezsim a találgatások szerint ügyelt arra, hogy az akciót ne kínai felségterületen hajtsa végre, ezért végzett a Makaóra tartó Kim Dzsong Nammal Kuala Lumpurban. Vannak, akik úgy vélik, Kim Dzsong Il legidősebb fia nem véletlenül részesült kínai védőernyőben – és pénzügyi támogatásban –, mert Peking talonban tartotta őt arra az esetre, ha féltestvérének brutális rendszere megrendülne. Kína ugyanis nem érdekelt abban, hogy Észak-Korea összeomoljon, mert akkor menekültek árasztanák el, és a két Korea újraegyesülésével eltűnne az a puffer, ami elválasztja a dél-koreai, illetve az azokat támogató amerikai csapatoktól.
A 33 éves Kim Dzsong Un – akit öt év alatt sem hívott meg Pekingbe Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő – viszont nukleáris és rakétakísérleteivel bosszantja a kínai vezetőket. Ezért is tartják figyelemre méltó reakciónak, hogy röviddel Kim Dzsong Nam meggyilkolása után Kína bejelentette, hogy az idén már nem vásárol Észak-Koreától szenet. Ez súlyos csapás a phenjani rezsimre, amelynek Kína az utolsó szövetségese és legfontosabb partnere, s amellyel a kereskedelme négyötödét lebonyolítja. Nem is késett a válasz. Phenjan – tőle szokatlan hangütéssel – „az USA zenéjére táncolónak” minősítette azt a „vele határos országot”, amely „gyakran állítja be magát baráti szomszédnak”.
| Merényletek sora |
1968. január 21.: Harmincegy, dél-koreai egyenruhába öltözött észak-koreai kommandós megpróbálta elfoglalni a szöuli elnöki palotát, hogy végezzenek Pak Csong Hi államfővel. A Kék Háznak nevezett épülettől száz méterre tűzharc alakult ki, majd a merénylők elmenekültek. A hajsza után a támadók közül ketten maradtak életben, az egyiküket elfogták, a másik visszamenekült északra. Az akció során négy amerikai katona és 92 dél-koreai vesztette életét, utóbbiak között két tucat volt civil. Bosszúként Pak – az 1967-es Piszkos tizenkettő című amerikai film ötletére rímelve – 31, amnesztiával kecsegtetett bebörtönzött elítéltből képeztetett ki egy csapatot Kim Ir Szen észak-koreai vezető meggyilkolására, de az akció végül nem kapott zöld utat. 1974. augusztus 25.: Egy Japánban született koreai megpróbálta agyonlőni a függetlenség napján beszédet mondó Pak Csong Hit, de az államfő helyett annak feleségével végzett. A vallomása szerint a phenjani rezsimmel szimpatizáló, Japánban élő koreaiak által segített merénylőt felakasztották, Pakot öt évvel később a saját kémfőnöke gyilkolta meg. 1983. október 9.: Mianmar (Burma) akkori fővárosában, Yangonban három észak-koreai ügynök bombát rejtett el a Mártírok Mauzóleumában, ahová Cson Tu Hvan dél-koreai elnököt várták koszorúzásra. Cson autókonvoja azonban késett, és az időzített pokolgép helyette 17 dél-koreai kormánytisztviselővel, köztük négy miniszterrel és két elnöki tanácsadóval végzett. 1987. november 29.: A dél-koreai Korean Air légitársaság Bagdadból Szöulba tartó járata felrobbant az Andamán-tenger fölött. A fedélzeten tartózkodó 115 ember életét vesztette. A robbanószerkezetet két észak-koreai ügynök helyezte el a Boeing–707-es gépen, amikor az Abu-Dzabiban leszállt. A férfi elkövető a cigarettájába rejtett ciánkapszulára ráharapva meghalt, nő társát Bahreinben elfogták, kiadták Dél-Koreának, ahol halálra ítélték, de Ro Te Vu elnök megkegyelmezett neki. A nő azt vallotta, hogy Kim Ir Szen fia és utódjelöltje, Kim Dzsong Il eszelte ki a tervet, hogy a külföldieket elriasszák az 1988-as szöuli olimpiától. 1997. február 15.: Szöuli lakása előtt két férfi rálőtt Ji Han Jongra, aki Kim Dzsong Il második élettársának – a most megmérgezett Kim Dzsong Nam anyjának – az unokaöccse volt. Ji 1982-ben Svájcban tanult, amikor disszidált, majd Dél-Koreába érkezve sokáig titkolta a kilétét. Pénzügyi nehézségei miatt viszont szaftos történetekkel teli könyvet írt a phenjani „királyi családról”, amivel kiváltotta Kim Dzsong Il haragját. Február 26-án belehalt sérüléseibe, a merénylőit nem fogták el. Meggyilkolása figyelmeztetés volt az államalapító Kim Ir Szen harcostársának, az 1997-ben a Koreai Munkapárt titkáraként disszidált Hvang Dzsang Jopnak, hogy tartsa a száját. Az egykori főideológust is megpróbálták észak-koreai ügynökök 2010-ben megölni, de nem jártak sikerrel, a 87 éves Hvang néhány hónappal később szívroham következtében hunyt el. |
NAGY GÁBOR
nagy.gabor@hvg.hu
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
