szerző:
MTI / hvg.hu

A gravitációs hullámok kutatása terén elért eredményeiért három amerikai tudós, Rainer Weiss, valamint Kip Thorne és Barry Barish kapja az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden, Stockholmban.

Nagyjából bejött a papírforma, az a felfedezés érdemelt idén fizikai Nobel-díjat, amelyet előzetesen sokan nyerésre esélyesnek tartottak. Ráadásul egy egészen friss felfedezésről van szó: tavaly februárban jelentették be Washingtonban, a LIGO Tudományos Együttműködés tájékoztatóján, hogy sikerült észlelni a gravitációs hullámokat és most először közvetlenül a fekete lyukakat, egészen pontosan két fekete lyuk összeolvadását.

Igazi tudományos világszenzációról volt szó, a gravitációs hullámok első közvetlen megfigyelésében és megmérésében több mint ezer kutató vett részt, többen közülük Magyarországról. A sikerben kiemelkedően fontos szerepet játszott a New York-i Columbia Egyetemen dolgozó három magyar tudós. Márka Szabolcs, a felesége, Zsuzsa és Bartos Imre. A velük készített interjúnkat itt olvashatják.

Frei Zsolt Széchenyi-díjas asztrofizikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Fizikai Intézetének igazgatója a keddi bejelentés után azt nyilatkozta: teljesen új utakat és lehetőségeket nyitott az asztrofizikában a gravitációs hullámok létére közvetlen bizonyítékkal szolgáló lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), méltán kaptak elismerést a szerkezet elméleti alapjait kidolgozó tudósok.

Az idei fizikai Nobel-díjasokról szóló angol nyelvű közlemény itt olvasható.

©

A fizikai Nobel-díjat 1901-ben ítélték oda először: akkor a német Röntgen kapta a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért. 1901 és 2017 között összesen 111 alkalommal osztottak ki fizikai Nobel-díjat. 47 esetben egy ember kaptak meg ezt az elismerést, 32 alkalommal kettő, 32 alkalommal pedig három tudós vehette át. 1901 óta hat alkalommal (1916, 1931, 1934, 1940, 1941, 1942) nem adományoztak fizikai Nobel-díjat.

A díjazottak között eddig két nő volt: Marie Curie 1903-ban és Maria Goeppert-Mayer 1963-ban. Marie Curie ráadásul 1911-ben kémiai Nobel-díjat is kapott. John Bardeen kétszer is megkapta a fizikai Nobel-díjat: 1956-ban és 1972-ben. Az eddigi legfiatalabb kitüntetett 1915-ben az akkor 25 éves Lawrence Bragg volt, aki édesapjával együtt kapott fizikai Nobel-díjat.

A díjat háromszor kapta eddig magyar tudós. Első Nobel-díjasunk, a Németországban dolgozó Lénárd Fülöp is fizikus volt: ő 1905-ben katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért kapta az elismerést. 1963-ban megosztva az Egyesült Államokban élő Wigner Jenőnek ítélték a díjat az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért, tágabban az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért. Eddigi utolsó fizikai Nobel-díjasunk az akkor Nagy-Britanniában élő Gábor Dénes, aki 1971-ben a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséért kapta az elismerést.

Tavaly David Thouless, Duncan Haldane és Michael Kosterlitz kapta a fizikai Nobel-díjat az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért.

A Nobel-díj hivatalos oldala itt érhető el. A portálon minden fontos információ megtalálható az elismerésről, köztük az idei menetrend, valamint élő közvetítések is láthatóak itt a díjazottak bejelentéséről.

Szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökre várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda. Október 6-án Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 9-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.

A díjak mellé idén már 9 millió svéd korona jár, és hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át azokat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szabó M. István Tech

Íme, az Einsteint igazoló felfedezés magyar főhősei

A múlt csütörtökön bejelentett tudományos világszenzációban, a gravitációs hullámok első közvetlen megfigyelésében és megmérésében több mint ezer kutató vett részt, többen közülük Magyarországról. De különösen kiemelkedően fontos szerepet játszott a tudományos sikerben a New York-i Columbia Egyetemen dolgozó három magyar tudós. Márka Szabolcsot, a feleségét, Zsuzsát és Bartos Imrét a tudomány egyik Szent Gráljához való viszonyukról is kérdeztük.

Jó hír, hogy hosszú idő után kisebb lesz az ózonlyuk

Jó hír, hogy hosszú idő után kisebb lesz az ózonlyuk

Vádat emeltek a kosdi apa ellen, akinek a gyereke tűz áldozata lett

Vádat emeltek a kosdi apa ellen, akinek a gyereke tűz áldozata lett

Megosztom, tehát vagyok?

Megosztom, tehát vagyok?

Élőben egészen félelmetes Batman autója, körbefotóztuk

Élőben egészen félelmetes Batman autója, körbefotóztuk

500 000 éves felfedezést tettek Izraelben

500 000 éves felfedezést tettek Izraelben

A General Electric 38 milliárd dollár bevételt vár üzletágeladásokból

A General Electric 38 milliárd dollár bevételt vár üzletágeladásokból