"Kulcsfontosságú esztendő következik abból a szempontból, hogy folytatódik-e az EU27-es logika, és egyszerre lép mindenki, vagy egyesek leszakadnak majd közülük" - fogalmazott a BruxInfónak egy nevének mellőzését kérő EU-diplomata.

A 2018-as esztendő a tagállamok közötti viták éve lesz, aminek az a legfőbb tétje, hogy "minimális szolidaritás mellett" fennmarad-e az egység az EU27-ek között, vagy ennek alternatívájaként még az is elképzelhető, hogy 2020 után külön költségvetése lesz az euróövezetnek.

Az Európai Bizottság decemberben a gazdasági és monetáris unió reformjáról közzétett terveiben egyértelműen elutasította az önálló euróövezeti büdzsére vonatkozó elképzelést, elsősorban azért, hogy ne mélyítse tovább a közösség nyugati és keleti tagjai között létrejött szakadékot. Hosszabb távon ugyanakkor Jean-Claude Juncker és csapata is észszerűnek tartaná, hogy legyenek saját forrásai az eurózónának.

Egyes uniós diplomaták szerint a bizottsági megközelítéstől függetlenül az önálló eurózóna büdzsé még napirendre kerülhet, ha nem sikerül dűlőre jutni elsősorban a visegrádi országokkal a migráció területén a szolidaritás ügyében. Jóllehet a kötelező menekültkvóták értelmét több nyugat-európai tagállamban is megkérdőjelezik, de még őket is irritálja az a csökönyös elutasítás és minimális kompromisszumkészség, amit a V4-ek és főleg Magyarország és Lengyelország részéről tapasztalnak - írja a Bruxinfo.

Az Európai Bizottság múlt héten küldte el keresetét az Európai Bírósághoz Cseh-, Magyar- és Lengyelország ellen az ideiglenes kötelező menekültkvóták ügyében indult kötelezettségszegési eljárás keretében. A következő hétéves költségvetés májusban kezdődő vitája éppen kapóra jön a nettó befizető országoknak, hogy a szolidaritás hiányára hivatkozva akár forrásokat vonjanak meg a renitenskedő országoktól.