A megkérdezettek 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jól tudja, mi történt 1968-ban Csehszlovákiában, 21 százalék pedig azt válaszolta, hogy hallott vagy olvasott már valamit az akkor történtekről – ismertette az Interfax hírügynökség a Jurij Levada Független Elemzőközpont kutatását.

A válaszadók 36 százaléka vélekedett úgy, hogy a Szovjetunió helyesen cselekedett, amikor 1968. augusztus 21-re virradóra csapatokat vezényelt Csehszlovákiába. 19 százalék szerint Moszkva helytelenül járt el akkor, 45 százalék pedig nem tudta, hogy miképp foglaljon állást ebben a kérdésben.

A tarthatatlan szabadság - 50 éve rohanta le a Varsói Szerződés Csehszlovákiát

1968. augusztus 21-ére virradó éjszaka beözönlött Csehszlovákiába öt ország (Szovjetunió, Magyarország, Bulgária, Lengyelország és - szimbolikus létszámmal - a Német Demokratikus Köztársaság) kétszázezer katonája. Semmiféle fegyveres ellenállással nem találkoztak, de azért mégis utánuk küldtek még háromszázezer daliát. A félmilliós haderő megszállt az országban minden megszállhatót.

23 százalék szerint a "prágai tavasz" a csehszlovák vezetés szovjetellenes erőinek arra irányuló kísérlete volt, hogy kiszakítsák az országot a "szocialista táborból", 21 százalék szerint 1968 "felforgató akció és a szocialista tábor megosztására irányuló kísérlet volt". 18 százalék vallotta azt, hogy 1968-ban népfelkelés történt az országra a Szovjetunió által ráerőltetet rezsim ellen. 23 százalék nem tudott dönteni az az arra vonatkozó válaszok közül, hogy mi is történt egy fél évszázaddal ezelőtt Csehszlovákiában.

A megkérdezettek 16 százaléka úgy vélekedett, hogy a katonai beavatkozásra a vérontás megakadályozása érdekében volt szükség, 15 százalék szerint pedig a keleti blokk intervenciójának elmaradása esetén Csehszlovákiába a nyugati országok csapatai vonultak volna be. 9 százalék azt válaszolta, hogy a beavatkozás a csehszlovák szocialista rendszer megmentése miatt volt szükséges.

Mindössze a válaszadók 4 százaléka vallotta azt, hogy a "prágai tavasz" eseményei bebizonyították a szovjet típusú szocializmus és a demokrácia összeférhetetlenségét. 28 százalék elismerte, hogy semmit sem tud a beavatkozás okairól, 22 százalék pedig azt mondta, hogy nehézségei vannak a szovjet csapatok csehszlovákiai bevonulásának megindokolásával.

A felmérést egy 1600 fős mintán, március elején végezték.