Tömegesen utasítja vissza „Strasbourg” újabban a magyarországi törvényszékek ítéletei ellen benyújtott panaszokat. Tavaly hétszer annyi ilyen beadványt nyilvánított elfogadhatatlannak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), mint egy esztendővel korábban. A legtöbb hazai kérelem már az első szűrőn fennakad, az ügyek befogadásáról egyedül dönteni jogosult úgynevezett egyes bíró (aki nem azonos a magyar nemzeti bíróval) a múlt évben 7241 kérvényt hárított el, szemben a tavalyelőtti 1022-vel – derül ki az EJEB legfrissebb adataiból. Jelentősen visszaesett ezzel párhuzamosan azoknak a honi kereseteknek a száma is, amelyeket érdemi elbírálásra már előkészítettek: két éve még 5568 ilyen ügyirat került a nemzetközi jogi fórum elé, tavaly már csak 1952. Ugyancsak határozottan csökkent az ítélettel befejezett magyarországi illetőségű jogviták mennyisége: 2017-ben összesen 26 ilyen ügydöntő határozatot hozott az EJEB, negyedannyit, mint 2016-ban (100).
Az Európa Tanács 47 tagállamának nemzetközi ítélőszékét az évtized közepén kétségkívül elárasztották az itthoni keltezésű beadványok. 2015-ben egymillió lakosra vetítve Budapestről és a vidéki településekről postázták a legtöbb panaszt Strasbourgba. A Magyarországhoz hasonló lélekszámú államokból – Csehország, Görögország, Portugália, Svédország – például tizedannyian kérték csak a jogerős belföldi döntések felülvizsgálatát, mint nálunk. A beadványok abszolút számát tekintve is mindössze három olyan ET-tagállam akadt – Oroszország, Románia, Ukrajna –, ahonnan többen folyamodtak jogorvoslatért, mint Magyarországról. E képlet az utóbbi időben módosult. Ez év január 31-én a folyamatban lévő török és olasz beadványok száma már ugyancsak meghaladta összességében az itthoni panaszokét. Relatív értelemben sem Magyarország vezeti immár az uniós államok közül a strasbourgi perstatisztikát, újabban Romániát illeti meg ez a kétes dicsőség. A sorban utánunk következő uniós tagállamban, a négyszerte népesebb Lengyelországban viszont csak alig feleannyian várnak pillanatnyilag az EJEB ítéletére, mint idehaza.
A magyarországi panaszok új keletű tömeges visszautasítása értesüléseink szerint elsősorban azzal függ össze, hogy a strasbourgi bíróság ma már csak kivételesen jár el az embertelen börtönviszonyok miatt beterjesztett keresetek ügyében. Arra az álláspontra helyezkedik újabban, hogy a szóban forgó jogsértéseket a magyar állam 2017 januárja óta saját hatáskörben kellőképpen orvosolja. Az illetékes büntetés-végrehajtási bíró döntése alapján napi 1200–1600 forint közötti összegű kártalanítás jár ugyanis a valóban elfogadhatatlan körülmények között fogva tartott panaszosoknak. Az elutasított keresetek számának emelkedése Tóth Balázs ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint a strasbourgi joggyakorlat bizonyos szigorodásával is összefügghet. A „keményedés” állítólag az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatos ügyekben érzékelhető elsősorban. Ami pedig a jogvitákat lezáró ítéletek számának tavalyi visszaesését illeti, ez vélhetően a magyar nemzeti bíró személyének a változásával is összefügg. A 2008-tól 2017 elejéig hivatalban volt akadémikus-bírót, Sajó András polgári és közjogászt tavaly ugyanis a budapesti Alkotmánybíróság korábbi elnöke, Paczolay Péter alkotmányjogász váltotta fel a testületben, ő pedig még újoncnak számít Strasbourgban.
A cikk a HVG 2018/10. számában jelent meg.
