Gulyás Gergely: Pontos és hiteles az Orbánnál megjelent koporsós videó – élőben a kormányinfó
Gulyás Gergely és Vitályos Eszter válaszol az újságírók kérdéseire.
Az 53 éves Karin Kneissl nem is titkolja, hogy a legendás kancellár, Bruno Kreisky babérjaira tör, vagyis Ausztria súlyát messze meghaladóan kíván részt venni a nemzetközi diplomáciában, s a bécsi ENSZ-várost is szeretné felértékeltetni. A szélsőjobboldali Szabadságpártnak (FPÖ) járó külügyminiszteri székbe tavaly decemberben a kutatói életből került. Azóta sem győzi hangsúlyozni – amennyire lehet, diplomatikusan –, hogy neki semmi köze az FPÖ-höz, sohasem volt a tagja.
Mivel Ausztria külföldi partnerei tartottak egy szabadságpárti külügyminisztertől, hivatali idejének első heteiben Kneissl Sebastian Kurz néppárti kancellár saját hivatalának miniszteri rangú vezetőjére testálta az EU-ügyeket. Ez már a múlté, a Brüsszelbe immár sűrűn járó politikus egyre népszerűbb az uniós kollégái körében. Például azért, mert hét nyelven beszél, köztük magyarul, de ami igazán ritka, arabul is.
Az erős felépítésű, kemény vonású Kneissl az arab nyelvtudását Jordániában alapozta meg gyermekként. Ott járt iskolába, miközben édesapja Husszein király szolgálatában pilótáskodott, és segédkezett a jordán nemzeti légitársaság felépítésében (az anyja légiutas-kísérő volt). Kneissl a Bécsi Egyetemen jogot és arabisztikát tanult, részt vett az Amnesty International munkájában, támogatott környezetvédő és emberjogi szervezeteket. Jeruzsálemben és Ammánban posztgraduális tanulmányokat folytatott nemzetközi kapcsolatok témában. Közben önkénteskedett izraeli kórházban, dolgozott jordán bankban. Fulbright-ösztöndíjjal a washingtoni Georgetown Egyetem arab tanulmányok központjában kutatott 1989 és 1991 között, majd a híres francia káderképző, az ENA következett.
Minden feltétele adott volt a diplomáciai pályának, 1990 és 1998 között a külügyminiszter csapatában dolgozott, illetve Párizsban és Madridban volt külszolgálaton. Úgy hírlik, akkor lett elege a hivatali életből, a felületességből. Otthagyta a diplomáciát, s elment újságírónak, elsősorban közeli-keleti és energiapolitikai témákra szakosodott. Világlapok fogadták az írásait, egyetemeken tanított, sokat szerepelt televízióban, és két könyve is megjelent.
A második, a Tesztoszteron, hatalom, politika című keltette fel a magát konzervatív szabadgondolkodónak nevező Kneissl iránt az FPÖ érdeklődését. A pártnak megtetszett a „hormonoktól hajtott ifjú bevándorló férfiakkal” kapcsolatos elmélete, amely szerint a történelem minden időszakában a 18 és 30 közötti ifjak akartak státust szerezni, maguk alá gyűrni a világot. Kneissl keresetlenül nyilatkozott Jean-Claude Junckerről, az Európai Bizottság elnökéről is, akit brüsszeli cézárnak, a hatalom cinikusának nevezett. A cionizmusról kifejtett elítélő véleménye miatt az izraeli politikai élet vezetői külügyminiszterként egyelőre nem hajlandók vele találkozni.
A szigorú szavú diplomata egy parasztházban lakik Seiersbergben, az udvartartásához egy öreg ló, két póni, két kutya, három macska, hét tyúk, egy kakas, két teknősbéka, két kacsa, nyulak és halak tartoznak. A halakon kívül minden állatnak neve van. Winston és Jackie, a Churchill és John F. Kennedy felesége után elnevezett két boxer kutyája mindenhova elkíséri a gazdit, akár a külügyminisztériumba, akár valamilyen előadásra, amit fegyelmezetten hallgatnak végig.
Kneissl nem ment férjhez, de van egy, a sajtó által szerencselovagnak titulált élettársa. Az egykoron pénzügyi szolgáltatásokat kínáló Wolfgang Meilinger könnyen fellelkesedik az új találmányoktól, próbál ezekhez tőkét szerezni, aztán a vállalkozás vagy sikerül, vagy nem. Két évvel ezelőtt egy évi 4,5 és 12 százalék közötti hozamot ígérő klíma- és energiaalappal állt elő: az előadást az energiapiaci fejleményekről Kneissl tartotta.
