szerző:
HVG

München, 1938  – paktum Hitlerrel

Érdemes kiegyezni a diktátorral, ha ez a béke ára? Hogy Donald Trump és Kim Dzsong Un minapi találkozója ezt igazolja-e, még nem tudni. Csúfosan megbukott viszont ez a gondolat a – ma már csak így emlegetik – müncheni paktum esetében. Neville Chamberlain brit és Édouard Daladier francia miniszterelnök odadobta áldozatul Csehszlovákiát Adolf Hitlernek abban a hiszemben, hogy a német vezér beéri ennyi terjeszkedéssel. A szerződés lényegében a német többségű, hárommilliós Szudéta-vidék átengedéséről szólt. Azokban a napokban Európában sokan győzelemként értékelték azt, ami hamarosan rövidlátó taktikázásnak bizonyult. 1939 márciusában a németek elfoglalták Csehország „maradékát”, Szlovákiát németbarát bábállammá változtatták, szeptemberben pedig Lengyelország megtámadásával kitört a világháború.

©

Bécs, 1961 – rakéták Kubába

„Ha atomháborút akar, megkaphatja” – rohanta le az újdonsült amerikai elnököt, a 44 éves John F. Kennedyt a sztálini diktatúra sokat megélt túlélője, a 67 éves Nyikita Hruscsov, a szovjet párt első titkára és kormányfő. A maga korában ritka szenzációnak számító szovjet–amerikai csúcsot mégsem követte atomháború, de ez a szerencse hajszálon múlt. A következő évben, a szovjetek által provokált kubai rakétaválság napjaiban a világ közelebb állt a nukleáris katasztrófához, mint addig vagy azóta bármikor. Két hónappal a bécsi csúcs után pedig felépült a berlini fal. A vendéglátó osztrák külügyminiszter, Bruno Kreisky annak tulajdonította a világégés elmaradását, hogy Bécsben a két politikus személyesen tapasztalhatta meg, nem érdemes túlfeszíteni a húrt, mert mindketten készek a végsőkig elmenni.

Peking, 1972 – kommunistákkal barátkozó

©

Az amerikai elnökök közül elsőként Richard Nixon utazott a Kínai Népköztársaságba. Ez akkora merészség volt, hogy csak a megbízhatóan kommunistaellenes Nixon vállalkozhatott rá. A diplomáciai kapcsolat felvételén túl az egyhetes vizit nem hozott kézzelfogható eredményeket, viszont jelképes erejű volt, és a több évtizedes szembenállás után a kibékülés kezdetének bizonyult. A kapcsolatépítés az utódokra hárult: Nixon 1974-ben a Watergate-botrány miatt lemondott, Mao Ce-tung pártelnök 1976-ban elhunyt.

Camp David, 1978 – Nobel-díj előlegbe

©

Anvar Szadat egyiptomi elnök és Menahem Begin izraeli miniszterelnök is hónapokon belül Nobel-békedíjat kapott a megegyezésért, jóllehet a közel-keleti béke azóta is várat magára. A maga idejében hatalmas diplomáciai teljesítmény volt azonban Jimmy Carter amerikai elnök részéről, hogy a Camp David-i elnöki nyaralóhelyen 12 napig szinte összezárva tartotta az ellenségeket, és kitartóan közvetített közöttük – egyúttal megfenyegetve őket az amerikai támogatás megvonásával. A már távozni készülő Szadatot az utolsó pillanatban fordította vissza egy új kompromisszumos javaslattal. Végül a hadiállapotban álló Egyiptom és Izrael békét kötött.

©

Reykjavík, 1986 – csillagos kettes

A tét az izlandi fővárosban szintén az – akkor is fokozódó – atomfegyverkezés volt. Ronald Reagan amerikai elnök nem akart lemondani dédelgetett „csillagháborús” tervéről, és csak kisebb engedményekre volt hajlandó. A Szovjetunió végnapjaiban Mihail Gorbacsov pártfőtitkár ugyanakkor belpolitikai nyomás alatt érezte magát. A sajtó előtt tehát inkább sikerről beszélt, és Reagan (akit szűkebb körben Gorbacsov primitívnek és gyenge intellektusúnak minősített) nehezen tudott e propagandának ellenállni. A tárgyalások folytatódtak, és egy évvel később a két szuperhatalom megállapodott a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről. A „csillagháború”, azaz a világűrbe telepített rakétaelhárító rendszer tervét nem sokkal a Szovjetunió felbomlása után, 1993-ban ejtette az USA.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Szobrot is kaphat Széll Kálmán

Szobrot is kaphat Széll Kálmán

Rubik-kockát próbált megenni Kendall Jenner, mindjárt egy telefon után

Rubik-kockát próbált megenni Kendall Jenner, mindjárt egy telefon után

Szörnyvadász társasjáték érkezik a Stranger Things szerelmeseinek

Szörnyvadász társasjáték érkezik a Stranger Things szerelmeseinek

Egyhetes influenzaszünet Szerbiában

Egyhetes influenzaszünet Szerbiában

Lassan már drágább a zöldség, mint a hús - hol a vége?

Lassan már drágább a zöldség, mint a hús - hol a vége?

Könnyekig hatódott Gary Sinise, mikor amerikai sztárok és katonák köszönték meg neki, amit a veteránokért tesz

Könnyekig hatódott Gary Sinise, mikor amerikai sztárok és katonák köszönték meg neki, amit a veteránokért tesz