Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint 41 400 tüntettek, ebből 5 ezren Párizsban. Az előző hetekhez képest kevesebb rendbontás történt, de Alain Finkielkraut filozófust antiszemita sértések érték tüntetők részéről.
Szinte napra pontosan három hónappal az első megmozdulás után - amelyen mintegy 300 ezren vettek részt a múlt szombati 50 ezerhez képest - a sárgamellényesek ismét felvonulásokat szerveztek a francia nagyvárosokban annak a hétnek a végén, amelyen bíróság elé kellett állnia két hangadójuknak, Eric Drouet kamionsofőrnek be nem jelentett tüntetés szervezése miatt, és Christophe Dettinger volt bokszolónak rendőrök bántalmazása miatt.
Párizsban a több ezer fős menet délben indult el ragyogó napsütésben a Diadalívtől a Champs-Elysées sugárúton, ahonnan az Invalidusok irányába folytatták az irányt. A békésen vonuló emberek ezúttal elsősorban az őket biztosító rendőrök ellen kiabáltak ellenséges jelszavakat. Kora délután szinte menetrendszerűen törtek ki összecsapások rendbontók és rendőrök között a boulevard Saint-Michelen, ahol könnygázzal oszlatták az embereket. A kisebb, epizódikus feszültségek ellenére Párizsban ezúttal nagyobb incidensek nélkül folytatódtak a tiltakozások.
A közösségi oldalakon egyébként a fővárosban három felvonulást és négy egyéb megmozdulást hirdettek meg az egymással összekülönbözött sárgamellényes csoportok: volt, amelyik lázongásra szólított fel, egy másik az Étoile tér lehető leghosszabb ideig tartó elfoglalására, a legnagyobb csoport pedig ezúttal vasárnapra is utcára hívja az embereket a fővárosban.
A rendőrség adatai szerint országszerte 41 500-an, Párizsban 5 ezren vonultak fel.
Alain Finkielkraut filozófust antiszemita sértésekkel illették tüntetők, amikor Párizs belvárosában keresztezték az útját.
"Húzz el, mocskos cionista", "rohadt cionista", "mi vagyunk a nép, Franciaország a mienk" - kiabálta a sárgamellényesek egy csoportja, amikor meglátták a filozófust. A közösségi oldalakon közzétett felvételeken az is látható, hogy a rendőröknek kellett közbeavatkozniuk és megvédeniük a 69 éves lengyel származású francia akadémikust.
"Elképesztő gyűlöletet éreztem, és sajnos nem ez az első alkalom" - mondta Alain Finkielkraut a Journal du dimanche című vasárnap megjelenő hetilapnak. "Megijedtem volna, ha nem lettek volna ott a rendőrök, de szerencsére ott voltak" - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy nem minden sárgamellényes volt agresszív vele: egyikük át akarta adni neki a sárgamellényét, megkérve, hogy csatlakozzon a menethez, egy másik tüntető pedig azt mondta, hogy rendszeresen olvassa és csodálja a filozófiai munkásságát.
Finkielkraut a kezdetek óta támogatásáról biztosította a szociális mozgalmat, amelyről több elemzést is írt. A Le Figaro című napilap szombati számában azonban élesen bírálta a sárgamellényesek hangadóit, és úgy vélte, hogy már nem a kormányzat, hanem ők az arrogánsok.
A közismert entellektüel elleni antiszemita támadást szombat este sorozatban ítélték el a francia politikusok, Emmanuel Macron államfő pedig a Twitteren azt írta, hogy ami történt, az "mindannak a tagadása, ami minket nagy nemzetté tesz", ezért "nem fogjuk eltűrni".
A dél-franciaországi Bordeaux-ban és Toulouse-ban - amely városok a kormányellenes mozgalom központi helyeivé váltak, és ahol a felvonulások rendszeresen erőszakba torkolltak az elmúlt hetekben -, a délután folyamán voltak nagyobb megmozdulások.
A legtöbb vidéki sárgamellényes csoport a mozgalom három hónapos évfordulóját kívánta megünnepelni, és "vissza a gyökerekhez" felszólítással a városok menti körforgalmakba szerveztek békés megmozdulásokat, kerülendő a városközpontokban tapasztalható rendbontásokat. A rendőrség előre jelezte, hogy az úttorlaszokat és forgalomlassító akciókat nem fogja eltűrni.
Párizs és Strasbourg mellett felvonulásokat szerveztek szinte minden nagyobb városban (Marseille, Lyon, Nantes, Lille, Nice, Saint-Etienne, Bourg-en-Bresse, Thionville, Rouen, Pontivy, Alençon, Reims, Boulogne-sur-Mer).
Egy szerdán közzétett felmérés szerint a franciák többsége (56 százalék) azt szeretné, ha a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárgamellényesek befejeznék a megmozdulásokat. A megkérdezettek 64 százaléka úgy látja, hogy a tüntetők követelései eltávolodtak a kezdeti elképzelésektől. Ez az első alkalom az elmúlt három hónapban, hogy a közvélemény elfordulni látszik a megmozdulástól.
Az üzemanyagadó emelése ellen 2018 novemberében létrejött sárgamellényes mozgalom az elmúlt három hónapban több szociális jellegű követelést fogalmazott meg, és az államfő távozását is követeli a városok menti körforgalomban felállított úttorlaszok mentén. Szombatonként pedig a városközpontokban tartanak spontán felvonulásokat, amelyek rendszeresen rendbontásokba és összetűzésekbe torkollnak a rendfenntartó erőkkel. Hétvégéken ezért országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr teljesít szolgálatot a francia utcákon a közrend biztosítására. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerdán 30 millió euróra becsülte a szombati tüntetéseken az utcákon okozott anyagi károkat (üzletek, bankok, kirakatok, középületek, köztéri eszközök megrongálását).
