"A 2020. évi Nobel-békedíjra terjesztettem fel Hongkong népét, amely nap mint nap életét és biztonságát kockáztatja a szólásszabadság és az alapvető demokratikus jogok védelmében" – jelentette be a Twitteren Guri Melby, a kormánykoalícióban részt vevő liberális párt egyik képviselője. Az Aftenposten című lapnak adott interjújában Melby azzal indokolta lépését, hogy "amit a hongkongiak tesznek, annak hatása van a térségre is, sőt az egész világra".
Hongkongban immár 19. hete tart az a tüntetéshullám, amelyet eredetileg egy azóta visszavont törvénytervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal, illetve az egyre növekvő pekingi befolyással szembeni, általános tiltakozássá alakult.
A norvég képviselő javaslatával valószínűleg kiváltja majd Kína erőteljes tiltakozását, mint ahogy kiváltotta az is, hogy a norvég bizottság 2010-ben az azóta elhunyt Liu Hsziao-po bebörtönzött kínai ellenzékinek ítélte oda a Nobel-békedíjat.
Noha a Nobel-bizottság független a norvég kormánytól, Peking a döntés hatására hosszú időre befagyasztotta kapcsolatait Norvégiával, felfüggesztette vele a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, és megtiltotta a norvég lazac importját. A kétoldalú kapcsolatok csak hat év múltán normalizálódtak, miután Oslo ígéretet tett arra, hogy "nem támogatja a kínai érdekeket aláásó lépéseket".
A norvég Nobel-bizottság az idén Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélte oda a békedíjat az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért.
Tüntetések Hongkongban
Soha nem látott tüntetési hullám söpört végig Hongkongon, miután 2019 tavaszán a helyi törvényhozás megpróbálta megkönnyíteni a szökevények kiadatását Kínának. Bár a törvényt rég visszavonták, a demonstrációk a nyáron zavargássá fajultak. Ősszel ismét fellángolt az erőszak, a rendőrök már éles lőszert is használtak. Kövesse velünk a demonstrációk legfrissebb fejleményeit!
