szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A lap szerint több mint kétezer, korábban nem publikált dokumentum sötét képet fest az amerikai politika afganisztáni tévedéseiről és kudarcairól.

A The Washington Post három évig tartó jogi csatározás után az információszabadságot biztosító törvény alapján kapta meg a háborúra vonatkozó bizalmas jelentéseket, interjúkat, feljegyzéseket. Ezekből kiderült: a vezető politikusok – köztük George W. Bush és Barack Obama elnökök is – a nyilvánosság előtt azt hangoztatták, hogy Afganisztánban az amerikai erők "haladást értek el", miközben tisztában voltak azzal, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz.

A feljegyzésekből és interjúkból egyértelművé vált az is, hogy ugyanazok a felelős politikai és katonai vezetők beszéltek a nyilvánosság előtt "haladásról" és "sikerekről", akik a bizalmas jelentésekben sorra számoltak be a rossz lépésekről és a kudarcokról.

A dokumentumok között fellelhető több mint 400 interjúban a megkérdezettek nem fogták vissza kritikájukat. Douglas Lute tábornok például 2015-ben egy kormányzati belső eszmecsere során leszögezte:

egyszerűen nem tudtuk, hogy mit csinálunk, hiányoztak az alapvető ismereteink Afganisztánról".

A tábornok a republikánus George W. Bush és a demokrata párti Barack Obama elnöksége idején is az afganisztáni háborúért felelős tanácsadó volt a Fehér Házban. Az említett eszmecserén így fogalmazott: "mivel is próbálkozunk mi ott? A legködösebb elképzeléseink sincsenek arról, hogy mibe fogtunk."

A tábornok felidézte azt is, hogy 2015-ig több mint 2400 amerikai katona vesztette életét afgán földön.

Ha az amerikai nép tudná ennek a működési zavarnak a méreteit! (...) De ki fogja elmondani, hogy mindez hiábavaló volt?"

A Post által megszerzett egyik dokumentumban egy tisztségviselő, akit a Nemzetbiztonsági Tanács egyik munkatársaként azonosítottak, azt mondta: a Barack Obama által vezetett Fehér Ház a Pentagonnal egyetértésben azt jelentette be, hogy a 2009-ben végrehajtott csapatnövelés sikeres volt. Marc Chretien, aki Afganisztán Hilmend tartományában az amerikai tengerészgyalogosok külügyi tanácsadója volt, az egyik interjúban arról beszélt: az afgánok tudatában voltak annak, hogy az amerikaiak csak átmenetileg tartózkodnak az országban, és ez meghatározta az amerikai katonák lehetőségeit is.

"Úgy viselkedtünk, mint a gyarmattartók" – fogalmazott 2017-ben Barnett Rubin, aki 2009 és 2013 között az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni különmegbízottjának stratégiai tanácsadója volt. Elmondta azt is: az afgánok tudták, mennyi pénz ömlik az országba, "de tisztában voltak azzal, hogy ez nem tart a végtelenségig, és a lehető legnagyobb hasznot akarták kihozni maguknak úgy, hogy közben önmagukat ne sodorják veszélybe". Rubin fantazmagóriának nevezte az amerikai elképzeléseket.

A The Washington Post szerint 2001 óta több mint 775 ezer amerikai katonát telepítettek Afganisztánba, sokan közülük nem egyszer járták meg a háborús övezetet. A Pentagon hivatalos adatai szerint 2300 katona halt meg és 20 589 sebesült meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Világ

Háborús bűnök elhallgatásával vádolják a brit kormányt

A BBC Panorama és a Sunday Times oknyomozása szerint a kormány szándékosan elhallgatta a brit katonák által elkövetett háborús bűnöket, és nem emeltek vádat azok ellen a katonák ellen, akik például civileket öltek Irakban és Afganisztánban.

Mától letölthető a kormány ingyenes otthoni szoftvercsomagja, de ne örüljön előre

Mától letölthető a kormány ingyenes otthoni szoftvercsomagja, de ne örüljön előre

Elektromos autóval már nem kell betartani Ausztriában egy sebességkorlátozást

Elektromos autóval már nem kell betartani Ausztriában egy sebességkorlátozást

Sportdízel: Magyarországon a 341 lóerős új Audi SQ5 TDI

Sportdízel: Magyarországon a 341 lóerős új Audi SQ5 TDI