A lap szerint több mint kétezer, korábban nem publikált dokumentum sötét képet fest az amerikai politika afganisztáni tévedéseiről és kudarcairól.
A The Washington Post három évig tartó jogi csatározás után az információszabadságot biztosító törvény alapján kapta meg a háborúra vonatkozó bizalmas jelentéseket, interjúkat, feljegyzéseket. Ezekből kiderült: a vezető politikusok – köztük George W. Bush és Barack Obama elnökök is – a nyilvánosság előtt azt hangoztatták, hogy Afganisztánban az amerikai erők "haladást értek el", miközben tisztában voltak azzal, hogy ennek éppen az ellenkezője az igaz.
A feljegyzésekből és interjúkból egyértelművé vált az is, hogy ugyanazok a felelős politikai és katonai vezetők beszéltek a nyilvánosság előtt "haladásról" és "sikerekről", akik a bizalmas jelentésekben sorra számoltak be a rossz lépésekről és a kudarcokról.
A dokumentumok között fellelhető több mint 400 interjúban a megkérdezettek nem fogták vissza kritikájukat. Douglas Lute tábornok például 2015-ben egy kormányzati belső eszmecsere során leszögezte:
egyszerűen nem tudtuk, hogy mit csinálunk, hiányoztak az alapvető ismereteink Afganisztánról".
A tábornok a republikánus George W. Bush és a demokrata párti Barack Obama elnöksége idején is az afganisztáni háborúért felelős tanácsadó volt a Fehér Házban. Az említett eszmecserén így fogalmazott: "mivel is próbálkozunk mi ott? A legködösebb elképzeléseink sincsenek arról, hogy mibe fogtunk."
A tábornok felidézte azt is, hogy 2015-ig több mint 2400 amerikai katona vesztette életét afgán földön.
Ha az amerikai nép tudná ennek a működési zavarnak a méreteit! (...) De ki fogja elmondani, hogy mindez hiábavaló volt?"
A Post által megszerzett egyik dokumentumban egy tisztségviselő, akit a Nemzetbiztonsági Tanács egyik munkatársaként azonosítottak, azt mondta: a Barack Obama által vezetett Fehér Ház a Pentagonnal egyetértésben azt jelentette be, hogy a 2009-ben végrehajtott csapatnövelés sikeres volt. Marc Chretien, aki Afganisztán Hilmend tartományában az amerikai tengerészgyalogosok külügyi tanácsadója volt, az egyik interjúban arról beszélt: az afgánok tudatában voltak annak, hogy az amerikaiak csak átmenetileg tartózkodnak az országban, és ez meghatározta az amerikai katonák lehetőségeit is.
"Úgy viselkedtünk, mint a gyarmattartók" – fogalmazott 2017-ben Barnett Rubin, aki 2009 és 2013 között az amerikai külügyminisztérium afganisztáni és pakisztáni különmegbízottjának stratégiai tanácsadója volt. Elmondta azt is: az afgánok tudták, mennyi pénz ömlik az országba, "de tisztában voltak azzal, hogy ez nem tart a végtelenségig, és a lehető legnagyobb hasznot akarták kihozni maguknak úgy, hogy közben önmagukat ne sodorják veszélybe". Rubin fantazmagóriának nevezte az amerikai elképzeléseket.
A The Washington Post szerint 2001 óta több mint 775 ezer amerikai katonát telepítettek Afganisztánba, sokan közülük nem egyszer járták meg a háborús övezetet. A Pentagon hivatalos adatai szerint 2300 katona halt meg és 20 589 sebesült meg.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
