szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Törökország beavatkozhatott az azeri–örmény konfliktusba. A török államfői hivatal kommunikációs igazgatója tagadta a hírt.

Egy török F-16-os vadászgép Azerbajdzsán légteréből lelőtt egy örmény SzU-25-ös harci gépet – közölte kedden az örmény védelmi minisztérium. A tárca szerint a pilóta meghalt.

A hír azután érkezett, hogy orosz források szerint kedden napközben megszólaltak a légószirénák a hegyi-karabahi fővárosban, Sztepanakertben, és evakuálni kezdték a lakosságot Jerevánba. Közben a török külügyminiszter felszólította az örményeket, hogy hagyják el a „megszállt területet”, jelezte, hogy készek beavatkozni az azeri oldalon. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (a „keleti NATO”) örmény képviselője pedig bejelentette, hogy Azerbajdzsán veszélyezteti Örményország területi integritását (tehát nem csak Karabahot), és „megfelelő hadi-politikai válaszlépéseket” helyezett kilátásba.

Törökország nem sokkal később a helyi sajtó közlése szerint tagadta az F-16-os lelövésének hírét. Fahrettin Altun, a török államfői hivatal kommunikációs igazgatója közölte, hogy az örmény állítás „teljességgel igaztalan”. Hozzátette:

Örményországnak ahelyett, hogy olcsó propagandatrükkökhöz fordul, inkább ki kellene vonulnia az általa megszállt területekről”.

Aliyev nem tárgyal

Az azeri államfő kedden kizárta a tárgyalások lehetőségét Jerevánnal a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahról. Ilham Aliyev elfogadhatatlannak tartja az örmény vezetés követeléseit.

Azt is leszögezte az azeri vezető az orosz Rosszija 1 televízió élőben közvetített műsorában, hogy „Törökország nem része a konfliktusnak, nem vesz részt benne, és erre nincs is semmi szükség”. Aliyev szerint Törökország kizárólag stabilizáló szerepet játszik a térségben.

Nikol Pasinján örmény kormányfő ezzel egy időben arról beszélt, hogy az örmény nép léte forog kockán. Ő szintén a Rosszija 1-en arról beszélt, hogy a nemzetközi közösségnek el kell ítélnie Ankara hegyi-karabahi tevékenységét, illetve az azeri-török agressziót, és fel kell szólítania a török vezetést arra, hogy hagyja el a dél-kaukázusi térséget.

Nehézfegyverzettel és törökökkel zajlik már Karabahban az örmény-azeri háború

Bár a világ valamennyi hatalma az ellenségeskedések azonnali beszüntetését szorgalmazza, az Azerbajdzsán területébe ékelt, többségében örmények lakta Karabahban folytatódnak a vasárnap kezdődött súlyos örmény-azeri harcok. A jelek szerint a válságnak aligha lesz békés megoldása, már csak azért sem, mert közben egy új szereplő, Törökország is aktivizálja magát.

Három napja dörögnek a fegyverek

Tűzszünetre szólított fel az ENSZ emberi jogi főbiztosa

Azonnali tűzszünetre szólított fel Örményországot és Azerjdzsán között kedden Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki aggodalmát fejezte ki a felek között növekvő ellenségeskedés miatt.

„Sokkolnak a civil halottakról és sebesültekről szóló információk, ahogy a tulajdonokban és az infrastruktúrákban véghezvitt pusztításról szólók is” – fogalmazott közleményében a korábbi chilei elnök. Bachelet ezenkívül felhívást intézett minden félhez, hogy „tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi törvényt, miképp a nemzetközi humanitárius törvényt, különösen az arra vonatkozót, amely a civil lakosságot és minden harcképtelen embert véd”.

A vasárnap kezdődött összecsapások kedden reggel is folytatódtak Azerbajdzsán és Örményország, illetve a szakadár Hegyi-Karabah örmény erői között. A szembenálló felek nyilatkozatai arra utalnak, hogy egyre nagyobb romboló erejű és hatótávolságú fegyvereket vetnek be egymás ellen.

A harcokban a BBC szerint összesen már közel száz ember halt meg, köztük civilek.

Helyszíni beszámolók szerint korábban nem tapasztalt hevességgel dúlnak a harcok tüzérségi fegyverek és légierő bevetésével. A szembenállók jelentéseiből azonban nehéz kihámozni a valós helyzetet, rendre saját sikereikről számolnak be, hazugságnak állítva be az ellenség győzelmi jelentéseit és területfoglalásait. Az egyértelmű azonban, hogy a fegyveres konfliktus korántsem korlátozódik csupán Hegyi-Karabahra, örmény és azeri határ menti települések környékén is dörögnek a fegyverek.

A bakui tárca korábbi közleménye szerint az azeri hadsereg támadást indított a Hegyi-Karabah határánál fekvő Fuzuli visszaszerzésére, és kedd reggel megsemmisítette a helyi örmény erők három harckocsiját. Fuzuli kerület egy része, beleértve az azonos nevű várost 27 éve, 1993-ban került az örmények ellenőrzése alá.

Az örmény védelmi minisztérium arról adott hírt, hogy az azeri légierő csapást mért egy örmény katonai alakulatra az Örményország területén fekvő Vardeniszban, amely távol van Hegyi-Karabahtól. Jereván szerint a Vardenisz elleni támadás előtt az azeriek azt az álhírt terjesztették el, hogy az örmény erők Vardeniszből rakétákkal lőtték az azeri Daskeszan térségét. Az örmény hadsereg közölte, hogy lelőtt egy azeri F-16-os vadászgépet, ezt viszont az azeri védelmi minisztérium tagadta határozottan, mondván, nincs is ilyen harci gép az azeri légierőnél. Az azeri védelmi minisztérium közölte, hogy megsemmisítettek egy örmény katonai bázist a karabahi Martuni városában, ezt viszont a jereváni szaktárca cáfolta azonnal.

Hírügynökségi jelentések szerint harcok folynak Celebrayil, Agdere és Terte települések környékén is.

Az örmény hadsereg nagy hatótávolságú nehézfegyverek bevetését fontolgatja – közölte kedden Susan Sztyepanjan, a védelmi tárca szóvivője. Elmondta, hogy az azeri erők kedd reggel óta a frontvonalon TOSZ-1, Szmercs és más típusú rakétasorozatvetőket vetettek be. Az örmény hadsereg arra figyelmeztetett, hogy ezzel nem hagynak más lehetőséget Jereván számára, mint nagy hatótávolságú és nagy romboló hatású csapásmérő fegyverrendszereket vessen be.

Kedden az örmény kormánypárt parlamenti frakciójának vezetője, Lilit Makunc közösségi oldalán bejelentette, a kialakult helyzet miatt vizsgálják annak lehetőségét, hogy katonai-politikai szövetséget kössenek Hegyi-Karabahhal. Nikol Pasinján örmény kormányfő már korábban is tett említést arról, hogy Jereván mérlegeli Hegyi-Karabah függetlenségének elismerését.

Negyed évszázados konfliktus

Hegyi-Karabahban és a környékén vasárnap robbantak ki ismét harcok. Baku közölte, hogy örmény részről heves ágyútűz érte az azeri hadsereg állásait. Ezzel párhuzamosan Jereván az azeri hadseregnek az el nem ismert Hegyi-Karabah köztársaság, illetve annak székhelye, Sztyepanakert irányában, valamint az enkláve környékén folytatott harci cselekményéről adott hírt.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 február óta ismét nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992–1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

(Képünk illusztráció.)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Csehországban meg kell hosszabbítani a szükségállapotot"

"Csehországban meg kell hosszabbítani a szükségállapotot"

Koronavírus: 1820 új fertőzöttet találtak, 38-an meghaltak

Koronavírus: 1820 új fertőzöttet találtak, 38-an meghaltak

18 kocsit tört fel egy tolvaj Tatabányán

18 kocsit tört fel egy tolvaj Tatabányán