„A f*szba kell ez nekem?” – egy titokban rögzített beszélgetés szerint így beszélt 2012. április 11-én a belarusz titkosszolgálat, a KGB akkori vezetője, az akkor 48 éves Vagyim Zajcev a minszki Függetlenség sugárúton található irodájában, miután Aljekszandr Lukasenka fehérorosz elnöktől azt a feladatot kapta, hogy likvidáljon egy újságírót. A hangfelvétel évekkel később, idén januárban került nyilvánosságra, bizonyítván, hogy a belarusz titkosszolgálatok Lukasenka közvetlen utasítására tervelték ki a merényletet Pavel Seremet minszki születésű, orosz állampolgárságú újságíró ellen, akit négy évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel öltek meg Kijevben. (Zajcev még az év novemberében távozott a KGB éléről, jelenleg egy fehérorosz tévécsatorna igazgatója.)
Ukrán helyszínelők vizsgálják a Pavlo Seremet, az Ukrajinszka Pravda hírportál újságírója által vezetett autót, amely felrobbant Kijevben 2016. július 20-án. Seremet életét vesztette. A rendőrség előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságnak minősítette az esetet.
MTI / EPA / Roman Pilipej
Az Ukrajinszka Pravda hírportál akkor azt írta, hogy a birtokába került hangfelvételek egyikén a hangja alapján Zajcev tartott eligazítást az Alfa terrorellenes különleges egység két emberének. Ezen az eligazításon beszéltek arról, hogy az akkor Oroszországban élő és dolgozó Seremetet látványos módon fel kell robbantani úgy, hogy a halála nagy visszhangot váltson ki.
Az, hogy egyáltalán rögzíteni tudták Zajcev beszélgetését, majd mindezt nyilvánosságra is hozták, elég nagy arcvesztést jelentett a belarusz KGB-nek. Már csak azért is, mert Zajcev nem éppen hízelgő stílusban beszélt Lukasenkáról, aki a fejébe vette, hogy a titkosszolgálattal intézteti el a neki nem tetsző ellenzékieket, mégpedig külföldön. Az eligazításon Zajcev a KGB Alfa Csoportja Hetedik Osztályának tagjait tájékoztatta az elnök elképzeléseiről. A Hetedik Osztály egy olyan titkos csapat, amelyet Zajcev kifejezetten azért hozott létre, hogy a rezsim politikai ellenségeit célba vegye.
Vagyim Zajcev
A hangfelvételek arról árulkodnak, hogy ebben az időszakban Zajcev három, Németországban élő ember (egy fehérorosz volt börtönigazgató, egy egykori ezredes és egy egykori korrupcióellenes főnök) meggyilkolásának terveiről beszélgetett a kommandósokkal. Azt mondta nekik, hogy Lukasenka „több mint 1,5 millió dollárt helyezett el egy külön számlán” az ilyen típusú, nem hivatalos műveletekre, és „eredményeket akart látni”. Azt akarta, hogy úgy haljanak meg a célszemélyek, hogy senki ne gondoljon a KGB-re. „Világos, hogyan tudnánk megfojtani vagy lelőni valakit. Világos. De hogy hogyan lehet véletlenül robbantást kezdeményezni, hogyan lehet gyújtogatni úgy, hogy ne hagyjunk nyomokat, gyilkosságot, meg ilyesmi – ez nem világos” – mondta a felvételen Zajcev.
Ugyanakkor éppen az újságírót, Pavel Seremetet úgy akarta likvidáltatni Lukasenka, hogy mindenki számára nyilvánvaló legyen, kik állnak a gyilkosság hátterében. „Elhelyezünk (egy bombát) és így tovább, és ezt a kib*szott patkányt kib*szott darabokra szedjük – lábak az egyik irányba, karok a másik irányba” – mondta Zajcev. Seremet meggyilkolásánál tehát szempont volt, hogy a világ tudja, kik tették. Éppen úgy, ahogy a KGB a minap egy Ryanair-gép eltérítésével rabolta el Raman Prataszevics újságírót és barátnőjét, Sofia Sapegát.
A hangfelvételt még 2012-ben megszerezte egy Igor Makar nevű fehérorosz ellenzéki aktivista, aki átadta azt egy Brüsszelben dolgozó amerikai diplomatának. Ezután a német hatóságok figyelmeztették Makart, hogy legyen nagyon óvatos, mert az élete veszélyben van. Azt mondták neki, hogy Németországban tudják garantálni a védelmét, de ha külföldre megy, akkor ott már nem. Makar, látva, ahogy tavaly milyen brutálisan bánt a fehérorosz tüntetőkkel a karhatalom, úgy döntött, nyilvánosságra hozza a felvételt, így került az az Ukrajinszka Pravda hírportálhoz.
A Németországba tervezett merényletekről annyit tudni, hogy Zajcevék több lehetséges opcióról beszélgettek. A kommandó tagjai magukat fehérorosz ellenzéki aktivistáknak álcázták volna, így mentek volna Németországba, hogy aztán végezzenek áldozataikkal. Ám nem csak ez lett volna a feladatuk, hanem az is, hogy Németországban ügynökhálózatot szervezzenek és olyan embereket toborozzanak, akik később szabotázsakciókat hajtottak volna végre.
A beszélgetés során szóba került, hogy autószerelőkkel babrálják meg a célszemély autóját, így egy tragédia autóbalesetnek tűnhet majd, de beszéltek olyan lehetőségről is, hogy megmérgezik őket. Utóbbi azért érdekes, mert mindezt egy amatőr vegyész segítségével akarták végrehajtani, ez pedig egybecseng a fehérorosz titkosszolgálatot ismerő szakértők véleményével, akik szerint a KGB kicsit béna. Ez annak köszönhető, hogy Lukasenka rezsimjében elég nagy a kontraszelekció, így nem a legjobb szakemberek kerültek a titkosszolgálatokhoz sem.
Aljakszander Lukasenka
MTI / EPA / Belta pool / Andrej Sztaszevics
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne jelentenének belföldön veszélyt az ellenzékre, hiszen a KGB Alfa csoportja, vagy a rendőrség különleges egységei, mint az Almaz és az Omon, nem haboznának tüzet nyitni a tüntetők tömegére, ha erre parancsot kapnának. Sokkal inkább azt jelenti a kritika, hogy a KGB külföldi akciókat már nehezebben tudna megvalósítani. A KGB-t egyébként szakértők az orosz FSZB egyik ágának tartják. A két szervezet ugyanolyan kommunikációs rendszerben dolgozik, közös adatbázisokat is használnak. Ez persze azt is jelenti, hogy Lukasenka szolgálata addig életképes, amíg ezt Moszkva úgy akarja, valamint arra is utal, hogy a Ryanair-gép elleni műveletről, ami ugyan fehérorosz légtérben, de többségében uniós polgárok ellen szerveződött, jó eséllyel az orosz vezetés is tudott.
Az tehát már nyolc éve köztudott európai titkosszolgálati körökben, hogy a fehérorosz menekültek nincsenek biztonságban az Európai Unióban, a KGB levadászná őket. Az Euobserver szerint Lengyelországban idén januárig 320 fehérorosz kért menedéket azóta, hogy tavaly augusztusban Lukasenka a manipulált választások után megkezdte a tüntetők elleni fellépést. Németországban legalább 100 fehérorosz menekült él, és több mint 400-an kértek menedékjogot 2019 óta.
