szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

A fehérorosz elnök szerint maximum ország tizede nem ért egyet a politikájával.

Tagadta hétfőn, újraválasztásának első évfordulója alkalmából az elnöki palotában tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hogy országának köze lenne az Ukrajnában élő fehérorosz ellenzéki, Vitalij Sisav halálához, akit felakasztva találtak egy kijevi parkban. Az elnök "szankcióháború" helyett tárgyalóasztalhoz hívta a nyugati országokat.

Sisav Ukrajnában volt. Támogatták az ukrán titkosszolgálatok, hiszen tudják, mivel foglalkozott. Az önök területén volt. Az önök területén akasztotta fel magát, vagy akasztották fel. Arra válaszoljanak, hogy ki akasztott fel egy fehérorosz állampolgárt Ukrajnában"

 - mondta Lukasenka.

Vitalij Sisav - akinek eltűnését a múlt hétfőn jelentették - egy Kijevben bejegyzett nonprofit szervezet, az Ukrajnai Fehérorosz Ház vezetője volt, amely aktívan segítette a fehérorosz hatóságok által üldözött ellenzékieket.

Lukasenka szerint a fehérorosz-ukrán politikai kapcsolatok nagyon alacsony szinten vannak. Példaként felhozta, hogy az Európai Unió még nem függesztette fel a minszki légi járatokat, de Ukrajna ezt már megtette, amivel szerinte átlépte a "tiltott vonalat", szerinte ezzel arra kényszerítették országa járatait, hogy Oroszországon át, így a Moszkva által bekebelezett dél-ukrajnai Krím félsziget légterén keresztül repüljenek.

Ukrajna május 26-án függesztette fel a fehéroroszországi légi járatokat, miután a fehérorosz légierő leszállásra kényszerítette Minszkben a Ryanair Athén-Vilnius járatát, és őrizetbe vette a gépen utazó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót.

Az elnök kijelentette, hogy országa nyitott a Ryanair járatának ügyében tartandó nemzetközi vizsgálatra.

Óvta a nyugati országokat attól, hogy "harmadik világháborút" kíséreljenek meg előidézni. Ehelyett, mint mondta, üljenek inkább tárgyalóasztalhoz.

Az év, amikor lehullott az álarc a fehérorosz diktátorról

Történelme egyik legnehezebb időszakát éli át Fehéroroszország, ahol az egy évvel ezelőtt tartott elnökválasztást minden bizonnyal alaposan elcsalta Aljakszandr Lukasenka államfő, azóta pedig dél-amerikai diktátorhoz illő módon - tömeges letartóztatásokkal, megfélemlítéssel és gyilkosságokkal - üldözi a csalás ellen tiltakozókat. A „lázadók" azonban nem adják fel, és már csak a segítségért valószínűleg sokat kérő Oroszország áll ki Lukasenka mellett.

"Önök (a nyugati országok) harmadik világháborút idéznek elő. Ezért az oroszokhoz löknek bennünket? Győzni akarnak ebben a háborúban? Ebben a háborúban nem lesznek győztesek, legalábbis nem önök lesznek a győztesek. (...) Üljünk tárgyalóasztalhoz, és beszéljük meg, hogyan kerülhetünk ki ebből a helyzetből, különben úgy belebonyolódunk, hogy nem lesz visszaút" - fogalmazott a fehérorosz vezető.

Lukasenka kitért az újabb szankciók bevezetésére vonatkozó brit döntésre is. "Vezessék csak be, majd meglátjuk mi lesz, ha nem jön meg az eszük!" - jegyezte meg.

Nagy-Britannián kívül Kanada is új büntetőintézkedéseket vezetett be, elsősorban a fehérorosz pénzügyi ágazat ellen, Joe Biden amerikai elnök pedig szintén szankciók elrendelésére készül Lukasenka, a pénzügyminisztérium és fehérorosz magán- és jogi személyek ellen.

Az elnök azt is mondta, hogy Kriszcina Cimanouszkaja futónőt külső erők manipulálták, amikor a tokiói olimpiai játékokról Lengyelországba menekült. A sprinter a múlt héten érkezett meg Varsóba, miután megtagadta az edzői utasítást, hogy térjen vissza hazájába, és menedéket kért a tokiói lengyel nagykövetségen.

Az egy évvel ezelőtti választás után tízezrek vonultak az utcákra Lukasenka lemondását követelve. Számos tüntetőt őrizetbe vettek, több mint hatszázan jelenleg is börtönben vannak, sokan - közöttük az elnök legfőbb választási ellenfele, az ellenzék által a voksolás győztesének elismert Szvjatlana Cihanouszkaja és Szvjatlana Alekszijevics irodalmi Nobel-díjas írónő - emigráltak.

Lukasenka most tényleg túllőtt a célon

Az európai országok sorra döntenek úgy, hogy repülőgépeik elkerülik Fehéroroszország légterét, miután a volt szovjet tagköztársaság hatóságai vasárnap hamis bombariadóval minszki kényszerleszállásra kényszerítették a Ryanair egyik gépét, hogy letartóztathassák a fedélzeten tartózkodó ellenzéki újságírót, Raman Prataszevicset. Más szankciók is várnak a választási csalással vádolt fehérorosz államfőre, Aljakszandr Lukasenkára.

Az elnök elismerte, hogy személyesen adta ki a parancsot a rend helyreállítására.

Szerinte legfeljebb félmillióra tehető azok száma (a nagyjából 9 és fél milliós Fehéroroszországban), akik nem értenek egyet a politikájával.

Az egy évvel ezelőtti politikai megrázkódtatások nyomán kiderült, hogy 15-20 olyan ember van az országban, aki "elnökké nőheti ki magát" - jegyezte meg Lukasenka. Hozzátette, hogy "nagyon gyorsan" válthatja őt valaki az elnöki tisztségben. A készülő új alkotmánnyal kapcsolatban kijelentette, hogy abban elsődleges lesz a nemzeti jog a nemzetközi jog felett, és a témával kapcsolatos orosz tapasztalatokon fog alapulni.

Azt is bejelentette, hogy Minszk moratóriumot kért Moszkvától az orosz vezetésű Eurázsiai Banktól felvett 1 milliárd dolláros hitel visszafizetésére.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!