„Gondatlan, cinikus és veszélyes gépeltérítés volt a Ryanair gépének minszki leszállásra kényszerítése" – ezt Dominic Raab brit külügyminiszter közölte, miután bejelentette, a londoni kormány felszólította a szigetország valamennyi légitársaságát, hogy a jövőben kerüljék ki Fehéroroszország légterét. A minszki reptér bojkottját is jelentő intézkedéssel egyidőben a brit hatóságok felfüggesztették a fehérorosz állami légitársaság, a Belavia nagy-britanniai leszállási engedélyét és közölték, további büntetőintézkedéseket is terveznek a volt szovjet tagköztársaság ellen.

Közlekedési blokád

Több EU-tagállam is felfüggesztette fehéroroszországi járatait, és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő bejelentette, azt javasolja az uniónak, hogy valamennyi EU-s légitársaság szüneteltesse minszki járatait addig, amíg a hatóságok nem engedik el Prataszevicset. A Reuters hírügynökség értesülései szerint az is felmerült, hogy a közúti közlekedést is leállítják az unió és a volt szovjet tagköztársaság között.

„Tettek kellenek, nem szavak, valóban hatékony büntetőintézkedésekre van szükség. Nem maradhatunk meg a figyelmeztetések és sajtóközlemények szintjén” – mondta Simon Coveney ír külügyminiszter.

Aljakszandr Lukasenka

MTI / EPA / Jauhen Jercsak

Zavar Minszkben

Közben a minszki repülőtéren felfüggesztették a beszállást a Lufthansa Frankfurtba induló repülőgépére, mert a helyi hatóságok szerint valaki bejelentette, terrorista akció készül a repülő ellen. Nem kizárt, hogy a bejelentés célja a figyelemelterelés, hiszen vasárnap ugyancsak azzal kényszerítették leszállásra a Ryanair Athénból Vilniusba tartó gépét, hogy azon állítólag egy pokolgép van. A leszállás után a hatóságok őrizetbe vették Prataszevicset és vele utazó barátnőjét, s a gépről ugyancsak leszállt négy férfi. Ők minden bizonnyal a fehérorosz állambiztonsági hivatal, a KGB ügynökei voltak, akik követték Prataszevicset.

A szemtanúk szerint a 26 éves ismert újságíró megrémült, amikor kiderült, le kell szállniuk Minszkben és közölte a többi utassal, akár halálra is ítélhetik őt hazájában, ahol ellenzéki tevékenysége miatt terrorizmussal és szélsőségességgel vádolják őt. Franak Viacsorka, aki Prataszevicshez hasonlóan a Nexta című Telegram-hírcsatorna alapítói közé tartozik, a BBC szerint közölte, az újságíró már Athénban tartott attól, hogy baj lehet, mert úgy érezte, valakik folyamatosan követik őt. „Prataszevics barátnőjének, az orosz állampolgárságú Szofija Szapegának semmi köze nincs barátja tevékenységéhez, ám őt is vád alá akarják vonni, mert közel áll Prataszevicshez” – magyarázta Viacsorka.

A legfőbb hírforrás

A Nexta fontos szerepet játszott a 2019 augusztusi fehéroroszországi elnökválasztás – s a valószínű csalások – után kitört tüntetési hullám működtetésében: a közösségi oldalon követhető csatornán akkor is megjelentek még a hírek, amikor a helyi hatóságok már elhallgattatták a legtöbb független médiumot. A Nextát az utóbbi időben Lengyelországból és Litvániából működtetik, és a közben egy másik Telegram csatornához, a Belamovához átigazolt Prataszevics is Vilniusban dolgozott, miután hazája elhagyására kényszerült. Az újságíró azért utazott Athénba, hogy ott a 2019-es választáson indult ellenzéki elnökjelölttel, az ugyancsak külföldre kényszeritett Szvajatlana Cihanouszkajával együtt részt vegyen egy nemzetközi konferencián.

Roman Prataszevics

Michal Fludra / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Prataszevicset a jelenlegi vádak – engedély nélküli gyűlések szervezése, zavargások provokálása, és gyűlöletkeltés – alapján 15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik, ám az sem kizárt, hogy most, amikor a fehérorosz hatóságok elfogták őt, újabb pontokban is eljárást indítanak ellene. A cél ugyanis valószínűleg a megfélemlítés: a több mint negyedszázada hatalmon lévő Lukasenka már börtönbe záratta vagy külföldre kényszerítette az ellenzékiek döntő többségét, ám ennek ellenére sem képes stabilizálni a belpolitikai helyzetet.

Orosz támogatás

Lukasenko ezúttal is számíthatott szövetségese, Oroszország támogatásra: Moszkva nem ítélte el a légikalóz akciót és képmutatással vádolja a szankciók bevezetését fontolgató nyugati államokat. Moszkva szerint ugyanis a nyugati államok pontosan azt tették 2013-ban, mint amit most Fehéroroszország: amikor a nyugati titkosszolgálatok úgy értesültek, hogy az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok titkait kiteregető kiszivárogtató Edward Snowden Evo Morales akkori bolíviai államfő gépén Moszkvából Bolívia felé tart, leszállásra kényszerítették az államfő gépét Ausztriában és csak az után engedték tovább a politikust, hogy egyértelművé vált, Snowden továbbra is Moszkvában tartózkodik. Később kiderült, hogy a titkosszolgálatokat egy másik kiszivárogtató, a Wikileaks portál alapítója, az ausztrál Julian Assange vezette félre, ő terjesztette el ugyanis a Snowdennel kapcsolatos álhírt.

Annyi különbség azonban van a két eset között, hogy a nyugati hatalmak bocsánatot kértek az akció miatt, s egy pillanatig sem tagadták, hogy Snowdent akarták elfogni. Most viszont Minszk tagadja, hogy a bombariadó célja az ellenzéki újságíró kézre kerítése lett volna.