Ahogy a hvg.hu korábban megírta, a lengyel képviselőház törvénnyel akarja elhallgattatni az általa egyoldalúnak és elfogultnak tartott, amerikai tulajdonú TVN24 hírtelevíziót, amelyet a nézők többsége azonban éppen azért néz és értékel, mert nem kormánypropagandát sugároz, mint egyebek mellett a közpénzből fenntartott, elvben közszolgálati csatornák.

A döntés nagy vihart váltott ki, és a törvény egyelőre nem született meg. A lengyel parlament felsőháza, a szenátus ugyanis elutasította. Még nem került vissza a szejmhez, amely az elutasítást többségi szavazással figyelmen kívül hagyhatja, viszont közben Andrzej Duda köztársasági elnök bejelentette: ha végül elé kerül a jogszabály, megvétózza. Ebben nyilván szerepet játszott a rá nehezedő amerikai nyomás. Az elnöki vétót pedig náluk csak 60 százalékos többséggel lehet megdönteni, amit a kormány nem tud elérni.

A jelenlegi törvény azt írja elő, hogy a Lengyelországban működő médiavállalkozásoknak nem lehet az Európai Gazdasági Térségen kívüli tulajdonosa. Ennek a TVN megfelel, mert az amerikai Discovery egy Hollandiában, tehát uniós tagállamban bejegyzett projektcégen keresztül lett tulajdonos. A még függőben lévő új törvény ezt változtatná meg úgy, hogy a végső tulajdonos sem lehet EGT-n kívüli. Szerdán viszont a kizárólag kormánypárti tagokból álló Országos Rádió és Televízió Tanács rájött: a mostani törvényt is lehet úgy értelmezni, hogy az a végső tulajdonost is korlátozza. Bár a testület több mint egyéves huzavona után, négy nappal a lejárta előtt meghosszabbította a műholdas csatorna működési engedélyét, egyúttal egy közönséges adminisztratív határozattal felszólította az amerikai céget, hogy adja el részvényeinek 51 százalékát. Sőt, még az Alkotmánybírósághoz is fordult, nem alkotmánysértő-e a szerinte eddig, vagyis a korábbi engedélyezések során általa is „félreértelmezett” paragrafus.

Eszerint fölösleges volt az egész eddigi törvényhozási eljárás, és értelmetlen az államfő vétófenyegetése? A jelek szerint erre a következtetésre jutott a lengyel kormánypárt. Csakhogy az ügynek ezzel sincs vége, mert az Egyesült Államok ezt sem fogja tétlenül nézni. A washingtoni felháborodás oka kettős: egyrészt érzékenyek bármilyen amerikai üzleti befektetés elleni támadásra (az érintett cég a legnagyobb USA-érdekeltségek egyike Lengyelországban), másrészt itt nem valamilyen gyárról, hanem a sajtószabadságról van szó.