Tetszett a cikk?

Bár a lengyel kormány elvesztette parlamenti többségét, ellenzéki segítséggel mégis elérte, amit akart.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (képünkön) kedden leváltotta a helyettesét, Jaroslaw Gowint, és ezért a Gowin által vezetett kisebb kormánypárt, a Megegyezés kilépett a koalícióból. Ellenzéki szavazatokkal ennek ellenére késő este sikerült keresztülvinni, hogy kitiltsák a lengyel médiapiacról azokat a cégeket, amelyek végső tulajdonosának székhelye az Európai Gazdasági Térségen kívül van. Ez egyértelműen az amerikai Discovery tulajdonában lévő TVN televízió ellen irányult, amely az egész országban vehető, független és kritikus szellemű műsorai miatt népszerű, de a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elfogultnak és egyoldalúnak tartja. Az amerikai kormány tiltakozása éppúgy nem hatott, mint a TVN védelmében országszerte tartott tüntetések. Az egyetlen engedmény, hogy a szeptemberben lejáró engedélyt hét hónappal meghosszabbították.

A dolognak azonban még nincs vége. A szűk ellenzéki többségű szenátusnak bizonyára lesznek ellenjavaslatai, és ha ezeket a képviselőház elutasítja, Andrzej Duda köztársasági elnök kezében lesz a döntés. Ha ő a rá nehezedő amerikai nyomásnak engedve vétót emel, annak megdöntésére nincs esély, mert ahhoz 60% kellene.

A szerdai ülés volt az első az egyik kis koalíciós párt kilépése óta, és az vált világossá, hogy a kormány két, korábban ellenzéki független képviselőre és néhány ellenzékire van utalva. A médiatörvény említett módosítása például a Pawel Kukiz volt rockzenész vezette, négyfős ellenzéki csoport segítségével ment át 228 szavazattal 216 ellenében, 10 tartózkodás mellett, vagyis csak két szavazaton múlott a döntés. A szavazásra pedig azért kerülhetett sor, mert bár előtte 229:227 arányban szeptemberig elnapolták az ülést, éppen a Kukiz-csoport jelentette ki: tévedésből szavazta meg az elnapolást. A PiS-es házelnök pedig a többi ellenzéki frakció tiltakozása, sőt büntetőeljárással fenyegetőzése ellenére megismételtette ezt az ügyrendi szavazást, és annak eredményeként folytathatták a határozathozatalokat.

Tanulságos volt az ülés Gowin volt miniszterelnök-helyettes, a Megegyezés elnöke számára: pártjának 10 képviselője közül (ő maga volt a 11.) csak négyen követték a koalícióból történt kilépésben. Hatan továbbra is a vezető kormánypárttal szavaztak.

Bartlomiej Sienkiewicz, a Tusk-kormány volt belügyminisztere a parlamentben azzal vádolta a vezető kormánypártot, a Jog és Igazságosságot (PiS), hogy ellenzéki és Megegyezés-párti képviselőket próbál megvesztegetni a kormánytöbbség helyreállítása érdekében. Ezt Jaroslaw Kaczynski pártelnök azonnal visszautasította, de a sajtó tele van ilyen hírekkel: a PiS emberei jól fizetett állásokat ígérnek törvényhozóknak és hozzátartozóiknak a kormány támogatása fejében. A megismételt szerdai szavazás után az terjedt el: a mindössze négy fős Kukiz-csoport egy parlamenti alelnöki helyet kaphat „jutalomból”.

Az mindenesetre látszik, hogy a többség határán ingadozva nem lesz könnyű a kormányzás. A PiS részéről először hangzott el szerdán: „nem irreális” a 2023-ban esedékes választások előrehozatala. A közvéleménykutatásokból ítélve ezt Kaczynski pártja megnyerheti. A saját választói bázissal nem rendelkező, a 2019-es választásokon se önállóan, se közös lista formájában nem szerepelt Gowin-csoport pedig, amelynek tagjait a PiS jelöltjeiként választották meg, könnyen kieshetne a parlamentből.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!