A lengyel alkotmánybírók szerint Strasbourgnak semmi köze hozzá, hogy tagjai függetlenek és pártatlanok-e

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a kisebbik, radikális jobboldali lengyel kormánypárt elnöke – Andrzej Duda köztársasági elnök támogatását is élvezve – nyáron tett panaszt az alkotmánybíróságnál az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyik ítélete ellen. Ez ugyanis – amelynek nincs köze az Európai Unióhoz, hanem a 47 tagú Európa Tanács strasbourgi székhelyű intézménye – a közelmúltban céges és személyes jogvitákkal kapcsolatban három ügyben is elmarasztalta a lengyel igazságszolgáltatást. Az ítélet szerint a lengyel bíróságok nem kellően függetlenek, számos bíró kinevezése hibás volt, sőt az Alkotmánybíróságnak is vannak szabálytalanul kinevezett tagjai.

Az egyezmény, amely 1950-ben született, Magyarországon pedig a rendszerváltozás után, az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdették ki, ezt mondja: Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja.” A strasbourgi bíróság egyebek közt egy olyan varsói alkotmánybírósági döntést tartott e követelménnyel ellentétesnek, amelynek meghozatalában részt vett egy szabálytalanul – a korábbi összetételű alkotmánybíróság (végre nem hajtott) határozata szerint alkotmánysértően – kinevezett alkotmánybíró is.

Az érintett testület most megállapította:

ő maga alkotmánybíróságként nem az igazságszolgáltatás része, tehát az EJEB nem vizsgálhatja, hogy független és pártatlan-e, illetve hogy tagjait szabályosan választották-e.

A fentebb idézett pont ottani értelmezése ellentétes a lengyel alkotmánnyal, tehát nem kell figyelembe venni. Nem szabad eltorzítani az emberi jogi egyezmény eredeti szándékát – érvelt Ziobro képviselője, helyettese pedig „a jogállam és a szuverenitás szép napjának” nevezte a mait. Igaz, az előadó bíró azért a vitatott pontot leszámítva méltatta is az EJEB szerepét az emberi jogok érvényesítésében.

Az Európa Tanácsnak Belarusz, Koszovó és a földrajzilag Európához sorolt Kazahsztán, valamint a csak megfigyelő Szentszék kivételével minden európai állam tagja. Az egyezmény aláírói vállalták, hogy tiszteletben tartják a strasbourgi bíróság ítéleteit – ez esetben ez még egyértelműbb, mint az Európai Uniónál, ahol a közösségi jog elsőbbségét bonyolultabb érveléssel bizonyítják. Ezen a szerdai varsói alkotmánybírósági határozat nem tud változtatni, csak még jobban szembeállítja az országot azokkal az államokkal, amelyek a jogállamiságot alapvető kérdésnek tartják.