szerző:
Ny. M.
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Megnéztük, hogyan vélekednek az orosz médiában megszólaltatott elemzők az orosz–ukrán válságról.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Ukrajna két szakadár „köztársasága”, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság elismerése automatikusan azt jelenti, hogy Moszkva a teljes közigazgatási területeket is független köztársaságokként ismeri el, a 2014-ben meghúzott határokkal – olvasható a Meduza független orosz hírportál gyorselemzésében. A baljós helyzetértékelés – ahogy több más orosz elemző is – arra következtet, hogy Ukrajnának jobban fog fájni a konfliktus, mint amekkora területet egyébként a szakadárok uralnak.

MTI / EPA / Jurij Kocsetkov

Moszkva nem vitatja?

A két „köztársaság” „alkotmányában” szerepel ugyanis a határaik sérthetetlenségének elve, csakhogy a szakadár köztársaságok 2014-ben önkényesen döntöttek úgy, hogy a területük megegyezik a közigazgatási egységek (oblaszty = terület) határaival, miközben ennek csak egy részét tartják ellenőrzésük alatt. A Meduza fejtegetése szerint, ha ezeket az határokat Moszkva vitatná, akkor külön elő kellene írnia, hogy csak azokon a területeken ismeri el a szakadár köztársaságokat, amelyeket ténylegesen ellenőrzésük alatt tartanak.

Határtalan népköztársaság

A szakadár népköztársaságok 2019-ben törvénybe is iktatták, hogy a határaik egybeesnek az „egykori” tartományi határokkal, de ezt külön megállapodásban kellene szentesíteni Kijevvel. A Meduza arra tippel, hogy megpróbálhatják érvényesíttetni ezeket a határokat, ez esetben a Kreml felszólíthatja Kijevet, hogy vonja ki csapatait a teljes két tartományból – ahogy ezt Andrej Klimov, a Duma külügyi bizottságának alelnöke is pedzegette már. Ahogy ő fogalmazott, ez esetben „nagyon nem könnyű választás” elé állíthatják Kijevet. Moszkvát ugyanakkor semmi nem kötelezi erre, vagyis arra, hogy „az egész Donbaszt kiharcolja a szakadároknak”, akik ráadásul ezt maguk sem nagyon erőltették az elmúlt években. A Meduza szerint ezért akár tartósan is fennállhat ez a furcsa kettősség, hogy a népköztársaság határainak sérthetetlenségét valójában nem próbálják meg érvényesíteni.

Zelenszkij: Nem félünk semmitől és senkitől - percről percre az orosz-ukrán konfliktusról

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfő este videóüzenetben jelentette be az önkényesen kikiáltott Donyecki, illetve Luhanszki Népköztársaság Moszkva általi elismerését. Putyin az orosz fegyveres erőket felhatalmazta, hogy „biztosítsák a békefenntartást" a Moszkva által Ukrajnától függetlennek elismert területeken. A Nyugat elítéli a lépést és továbbra is szankciókkal fenyeget.

„A lövöldözés itt egyfajta rituálé”

Az Ukrajnában kialakult konfliktus egyetlen pozitív hozadéka az lehet, hogy az orosz katonai jelenlét stabilizálhatja a helyzetet Donbaszban – nyilatkozta a Lenta orosz hírügynökségnek Andrej Kortunov politológus, az Orosz Külügyi Tanács (RSZMD) főigazgatója. Az orosz és az ukrán hadsereg közvetlen összecsapásainak esélyéről azt mondta, komoly veszélye van az eszkalációnak a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok határain.

A milíciákkal lövöldözni egy dolog, ehhez hozzászoktak, ez egyfajta rituálévá vált. Az orosz hadsereget provokálni viszont már más tészta; azt gondolom, Ukrajna aligha választja ezt az utat.

Kortunov reményét fejezte ki, hogy az orosz fél sem eszkalálja a helyzetet.

A Lenta megszólaltatta Vlagyimir Zsarihin politológust, az orosz befolyási övezettel foglalkozó elemzőközpont igazgatóhelyettesét is, aki úgy vélekedett, Zelenszkij ukrán államfőnek egyetlen lehetősége van a konfliktus megfékezésére: befagyasztani a konfliktust Donbaszban és elismerni a két szakadár terület elvesztését.

„Az ukrán elnök tehet ugyan hangos bejelentéseket, megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, de azt meg kell értenie, hogy Donbaszt elvesztették, innen már nincs visszaút” – nyilatkozta Zsarihin.

Túlélési ösztönök

AFP

A politológus bízik benne, hogy „Zelenszkijnek bekapcsol a túlélési ösztöne”, és felfogja, hogy most már nem holmi félkatonai alakulatokkal áll szemben, hanem Oroszország reguláris hadseregével.

Azok után, hogy Zelenszkij az amerikaiakkal közösen elásta a Minszki Egyezményt, megszűnt a helyzet jogi rendezésének lehetősége. Csak a befagyasztás maradt – érvelt a politológus. Ennek egyik lehetséges módja szerinte az lenne, ha ENSZ-békefenntartókat küldenének a két tartomány határaihoz, ahogy azt Putyin orosz elnök is kezdeményezte másfél évvel ezelőtt, „csak sajnos az amerikaiak nem ezt az utat választották”.

Alexey NIKOLSKY / Sputnik / AFP

A másik lehetőség szerinte a konfliktus befagyasztásának erőszakos kikényszerítése. Ennek feltétele a két szakadár köztársaság elismerése, tűzszüneti megállapodás megkötése, majd az orosz erők telepítése az ütközőzónába. A politológus Abháziát és Dél-Oszétiát hozta fel példának, ahol szerinte ennek a felállásnak köszönhető, hogy „14 éve béke van”.

Zsarihin szerint a legésszerűtlenebb lépés lenne, ha az ukrán elnök háborúzni kezdene Donbaszért, hiszen ez esetben már közvetlenül az orosz hadsereggel kerülne konfliktusba, amit szerinte Zelenszkij sem szeretne és nem is tervez ilyesmit.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!