Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A Kijev megsegítésére érkező nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogolystátusz – figyelmeztetett csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Közölte, hogy a tárcához bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték: Moszkvának tudomása van róla, hogy az elmúlt héten mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.
A legjobb, ami a zsoldosokra várhat elfogásuk esetén, az a büntetőjogi felelősségre vonás lehet
– mondta a szóvivő, aki azt tanácsolta, hogy
hétszer is gondolja meg, aki Ukrajnába akar utazni, hogy ott az oroszok ellen harcoljon.
Megjegyezte, hogy a zsoldosok az orosz konvojok elleni támadásokat és diverziókat Nyugatról szállított fegyverekkel hajtották végre Ukrajnában.
A tábornok szerint az amerikai Academi, Cubic és Dean Corporation zsoldosszervezet tagjai körében folyik toborzás. Rámutatott, hogy Nagy-Britannia, Dánia, Lettország, Lengyelország és Horvátország engedélyezte állampolgárainak, hogy részt vegyenek az ukrajnai harcokba.
Konasenkov azt mondta, hogy a már az országban tartózkodókon kívül 16 ezer külföldi zsoldos érkezhet vízummentesen Ukrajnába.
