Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nem lehet egyik napról a másikra megoldani a prágai vasúti főpályaudvaron kialakult válsághelyzetet, amelyet az okoz, hogy nehéz körülmények között továbbra is több száz ukrán menekült, részben magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai roma tartózkodik ott, ezért a kérdést a cseh kormány is megvitatja, várhatóan szerdán – jelentette ki Vít Rakusan cseh kormányfőhelyettes, belügyminiszter hétfőn Prágában a CTK hírügynökségnek nyilatkozva.
A miniszter úgy véli, hogy a problémát csak az ukrán menekültek csehországi támogatásának rendszerszintű módosítása oldhatná meg, ami azonban a kormány jogköre. Ez azt jelenti, hogy a cseh állam a menekülteknek a jövőben nem adna készpénzt – jelenleg fejenként havi 5000 koronát, azaz 83 ezer forintot kapnak –, hanem közvetlenül maga fizetné ellátásuk és szállásuk költségeit.
A további intézkedések közül Vít Rakusan a Magyarországgal és az Ukrajnával a Csehországot érintő menekülthullám leállítása ügyében folytatott tárgyalásokat említette. "Ez egy folyamat. Új elszállásolási lehetőségeket kell teremteni, a gyakorlatban új sátortábort kell építeni a menekülteknek. Ugyanakkor felajánljuk a Magyarországra szállítást azoknak, akik két útlevéllel rendelkeznek. Mindkét intézkedés folyamatban van, nincs egyszerű megoldás, egyik napról a másikra" – mondta a CTK-nak a miniszter.
A belügyi tárca kezdeményezésére a múlt héten Prága Trója negyedében egy 150 személy befogadására alkalmas sátortábor épült. A hatóságok ebben a sátortáborban helyeznék el azokat a menekülteket, akiknél ellenőrizni kell, hogy az ukrán mellett magyar állampolgársággal is rendelkeznek-e. Ha van magyar állampolgárságuk is, akkor a schengeni szabályok szerint Csehországban nem jogosultak semmiféle segélyre. A belügyminiszter csütörtöki nyilatkozata szerint nekik a cseh állam felajánlja, hogy vonaton Magyarországra szállítják őket. A táborban, amely az elmúlt hétvégén már megtelt, egy-egy menekült legfeljebb 30 napig tartózkodhat.
A prágai sajtóban felmerült, hogy a kárpátaljai, részint magyar romákat bűnszervezetek szállítják Csehországba. Ezt állította Martin Netolicky, a Pardubicei régió elöljárója is, aki közszolgálati televízió vasárnapi politikai vitaműsorában kijelentette: a kárpátaljai menekültek motivációja egyértelmű, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon havi 1900 korona, Csehországban pedig 5000 korona támogatást kapnak.
Vít Rakusan erről a problémáról múlt csütörtökön magyar partnerével, Pintér Sándorral is tárgyalt.
A prágai belügyminisztérium becslése szerint Csehországban jelenleg több mint 200 ezer ukrán menekült tartózkodik. Pontos adat nem ismeretes, mert Csehország nem tartozik a schengeni övezet határországai közé. A cseh idegenrendészet eddig mintegy 345 ezer speciális – egyéves tartózkodásra, munkavállalásra, egészségügyi ellátásra, szociális támogatásra és az oktatási rendszer igénybevételére feljogosító – vízumot adott ki az ukránoknak. A sajtóban idézett becslések szerint a menekültek közül mintegy 140 ezren részben visszatértek Ukrajnába, részben más országba távoztak a schengeni övezeten belül, többségük a pénzsegély felvétele után.
