Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az EU vezetői jövő hét elején azért találkoznak, hogy megvitassák az Oroszország elleni újabb – hatodik – szankciós csomagot, amely az orosz nyersolaj vásárlásai elleni tilalmat is tartalmazná. „Kezd azonban mállani az EU egysége” a szankciós politikát illetően – fogalmazott Robert Habeck a Reuters tudósítása szerint.
Sajtókonferenciáján a német gazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a háború elején „láttuk, mi történhet, ha az EU egységesen lép fel”. Az EU-csúcson azok a tervek is szóba kerülnek, amelyek célja, hogy felgyorsítsák a fosszilis energiahordozóktól – így az orosz földgáztól – való függőség csökkentését.
Habeck sürgette Németországot is, hogy a csúcstalálkozón a szavazáson való tartózkodás helyett egységes hangon szólaljon meg, utalva a kormánykoalíció tagjai közötti nézetkülönbségekre. A híres hannoveri kereskedelmi kiállításon azt is hangsúlyozta, hogy „Európa hatalmas gazdasági térség hihetetlen gazdasági hatalommal”. Ha az EU egységes, akkor használni is tudja ezt a hatalmat – tette hozzá.
A Reuters emlékeztetett rá, hogy az EU tagországai próbálnak kompromisszumra jutni. Sajtóhírek szerint ennek lényege, hogy csak a tengeri úton szállított olajra vessenek ki szankciót, a vezetékesre nem. Ezzel Magyarország ellenkezését szerelnék le, mivel hozzánk vezetéken jut el az orosz olaj.
